A NATO szerint is reagálni kell
A NATO-főtitkár úgy vélekedett, a tagországok egyetértenek abban: határozott reakcióra van szükség annak érdekében, hogy megakadályozzák a vegyi fegyverek jövőbeni alkalmazását, de arról még nem született döntés, hogy milyen válasz szülessen az augusztus 21-i Damaszkusz környéki vegyi támadásra.
– Határozott véleményem, hogy a nemzetközi közösségnek lépnie kell, mert különben a világ minden diktátora úgy gondolhatja, hogy szabadon használhat vegyi fegyvereket –hangsúlyozta Rasmussen, aki arra is kitért, hogy a NATO demokráciák szövetsége, a demokratikus döntéshozatal pedig időnként időigényes lehet. A főtitkár szavai azért is lényegesek, mert – mint arra a The New York Times szombati szerkesztőségi cikke felhívta a figyelmet – 2011-ben a líbiai intervenció nemcsak az ENSZ BT, hanem az atlanti szövetség támogatását is élvezte.
Ezzel együtt most több meghatározó NATO-tagállam, így Németország vagy Olaszország is jelezte, ENSZ-felhatalmazás nélkül nem támogatja a csapásokat Szíriára. A briteknél pedig a múlt héten a parlamentben bukott el a Cameron-kormány terve. Igaz, a hétfői brit lapokban megjelent nyilatkozatok nyomán egyre nagyobb nyomás nehezedik a londoni kormányra a szíriai beavatkozás elvetésének újragondolása érdekében, amelyet vezető kormánypárti politikusok is szorgalmaznak. Londoni stratégiai elemzők szerint a hagyományos brit–amerikai viszonyrendszerben is komoly károkat okozhat a parlamenti döntés.
Rasmussen azt is világossá tette, nem számít arra, hogy a NATO szerepet játszhat a válságban, idézte szavait a Le Monde. Újságírók arról is faggatták Brüsszelben a NATO-főtitkárt, hogy nem tartja-e aggasztónak az interneten keringő információkat és felvételeket, amelyek azt sugallják, hogy a szíriai felkelők is rendelkezhetnek vegyi fegyverrel, és esetleg ők hajthatták végre a támadást. Rasmussen elmondta, hogy nem rendelkezik ilyen információval, a rendelkezésére álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a vegyi fegyveres támadást a kormányerők hajtották végre.
– Nemcsak arról vagyok meggyőződve, hogy vegyi támadás történt, erről mindenki láthatta az elborzasztó felvételeket, hanem személy szerint arról is, hogy azért a szíriai rezsim a felelős – jelentette ki Rasmussen. A NATO főtitkára úgy vélekedett: ha a nemzetközi közösség válasza a Szíriában történtekre az lesz, hogy katonai akció indul, akkor a hadművelet gyors, rövid és célzott lesz.
Rasmussen a hét végén Vilniusba utazik, ahol az uniós miniszterekkel is egyeztetni fog arról, hogyan működhet együtt a NATO és az Európai Unió. A litván fővárosba tart John Kerry amerikai külügyminiszter is, aki azt tervezi, hogy uniós diplomatákkal egyeztet, Rómában pedig az Arab Liga vezetőivel találkozik. Az unió tagállamai közül egyedül Franciaország támogatja egyértelműen a mielőbbi katonai beavatkozást Szíriában. A francia parlament most szerdán tart vitát. A képviselők szintén a gáztámadás bizonyítékaira kíváncsiak.
Martonyi János külügyminiszter hétfői közleményében leszögezte, hogy Magyarország a leghatározottabban elítéli az augusztus 21-i, csaknem másfél ezer halálos áldozatot követelő szíriai vegyifegyver-támadást. Az eddig nyilvánosságra került információk alapján egyre több jel mutat arra, hogy ezt a gyalázatos tettet az Aszad-rezsimhez köthető elemek követték el. A vegyi fegyverek használatát a nemzetközi közösség nem nézheti tétlenül, az elkövetőknek vállalniuk kell embertelen cselekedetükért a következményeket.
A magyar kormány a további lépésekről folyamatosan konzultál európai és atlanti szövetségeseivel – így a közlemény. Oroszországot nem győzték meg Washington bizonyítékai, amelyek állítólag azt tanúsítják, hogy a szíriai kormány vegyi fegyvert vetett be – jelentette ki Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter szerint a felvételeket illetően „sok a következetlenség és az abszurditás”. Lavrov Kerry kijelentéseit megkérdőjelezve azt mondta:
„Bemutattak nekünk valamiféle számításokat, amelyek semmilyen konkrétumot nem tartalmaztak: sem földrajzi koordinátákat, sem neveket, sem annak bizonyítékait, hogy azokat szakemberek készítették, és semmilyen magyarázatot arra, hogy szakértők sokasága komolyan kételkedik az interneten keringő videofelvételekben.” Moszkva eközben felderítőhajót küldött a Földközi-tenger keleti medencéjébe, az orosz hadiflotta főparancsnoka szerint több mint nyolcvan hadihajójuk járőrözik a világ tengerein. Fejszal Mekdad szíriai külügyminiszter-helyettes azt mondta a BBC-nek, az országa elleni támadás az al-Kaida és szövetségesei támogatását jelentené.
Szakértő: Két-három perc alatt öl a szarin
Francia titkosszolgálati források szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök több mint ezer tonna vegyi fegyverrel rendelkezik, beleértve a szarin ideggázt is. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint pedig ez utóbbinak a jelenlétét mutatták ki az augusztus 21-i támadás áldozatainak vér- és hajmintáiból. Ezen a véleményen van a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen is. Moszkva ellenben úgy véli, e támadást, amelyet Damaszkusz sem ismer el, a felkelők indították, hogy kiprovokáljanak egy külső beavatkozást.
A szarin alkalmazásáról dr. Földi László mérnök alezredest, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara egyetemi docensét kérdeztük. A körülményekből ítélve igen nagy mennyiségű szaringázt vethettek be augusztusban Damaszkusznál. Ha az Aum Sinrikjo szekta a tokiói metróban elkövetett 1995-ös támadása egy kilogramm hatóanyaggal 13 halálos áldozatot eredményezett, ráadásul zárt térben, ahol a gáz csak lassan oszlik szét, akkor 1300 ember halálához legalább ennek a százszorosa kellett nyílt térben – állítja.
A magyar vegyvédelmi szakember – aki az ENSZ hivatalos fegyverzetellenőreinek (UNMOVIC) listáján is szerepelt, és Irakban részt vett a fegyverzetellenőri munkában 2002–2003-ban – ugyanakkor emlékeztetett: legfeljebb öt kilogramm ideggázzal, amelyek közé a szarin is sorolható, minden ország rendelkezhet az 1993-as vegyifegyvertilalmi egyezmény értelmében. De azt kutatási célra, például új védőöltözetek, műszerek tesztelésére használhatja csak, támadásra nem. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) csak az egyezmény részes országait ellenőrzi, így Magyarországra is érkeztek már ellenőrök. Szíria nem részes országa a vegyifegyver-tilalmi megállapodásnak. Dr. Földi László elmondta, a támadás helyszínén a szakemberek először is a harcanyagcsoportot azonosítják.
A szarin – amely egyébként színtelen, kellemes illatú, gyorsan párolgó folyadék (!) – az idegmérgek közé tartozik. E tömegpusztító fegyverek közös tünetegyüttest idéznek elő az áldozatoknál. Alkalmazásuk a szűkült, ún. tűpupilláról, nyáladzásról, a vegetatív rendszer reakcióiból, önkéntelen vizelet- és székletürítésről szembetűnő, a halál azonban (megfelelő dózis esetén) a görcsök következtében áll be. Az áldozatok a saját görcseiktől izomszakadást, csonttörést is szenvedhetnek.
– A szarinból már néhányszor tíz milligramm is halált okozhat, s ez két-három perc alatt be is áll. Akik kisebb dózist lélegeztek be, azokat napokig szédülés, rosszullét környékezheti – mondta a szakember. Azt, hogy az ideggázokon belül szarint vetettek be, későbbi, laboratóriumi vizsgálatokkal, az áldozatoktól vett minták segítségével tisztázzák. A tokiói metrótámadás esete azt mutatja, a gáz célba juttatása rafináltan, akár távirányítású tartály segítségével is megoldható. Egy hadseregnek ehhez képest természetesen bő eszköztár áll rendelkezésére a polgári lakossággal szemben: ballisztikus rakéták, tüzérségi lőszerek vagy légi bombák segítségével is bevethetik. „Gyors hatású idegméregről van szó, meglepetésszerű alkalmazása rendkívül lecsökkenti a védekezés lehetőségét.” (Szőcs László)
