Elhalasztották a légi csapást
Az amerikai képviselőház republikánus elnöke üdvö zölte Obama bejelentését, hogy a kongresszus felhatalmazását kéri a Szíria elleni támadáshoz, és közölte, hogy a szövetségi törvényhozás a szeptember 9-én kezdődő héten dönthet az ügyben, jelentette az MTI. John Boehner méltatta az elnök döntését, amely szerinte válasz volt azokra a „komoly és lényegi kérdésekre”, hogy vajon a végrehajtó hatalom vezetőjének jogában áll-e önállóan elindítani egy katonai akciót. Amerikai kormánykörökből származó értesülések szerint a Fehér Ház biztos abban, hogy a kongresszus – Izrael és az Egyesült Államok más térségbeli szövetségeseinek vegyi fegyverek általi fenyegetettsége miatt – jóvá fogja hagyni a Szíriára mérendő katonai csapást.
Obama péntek éjjel határozott úgy, hogy a katonai akcióhoz a törvényhozás felhatalmazását kéri, noha arra jogi értelemben nem lenne szüksége, és ezt a tanácsadói sem javasolták neki. Elhatározása eleinte ellenkezést váltott ki a legfelső szintű döntéshozóknak azon a kétórás tanácskozásán, amelyen részt vett Joe Biden alelnök, Chuck Hagel védelmi miniszter, James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató, John Brennan, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, Susan Rice nemzetbiztonsági és Lisa Monaco belbiztonsági tanácsadó is. A kongresszusi vezetőket ezután hívta fel Obama.
John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap azt közölte: emberi szövetminták vizsgálatának eredménye szerint szarint vetettek be augusztus 21-én a Damaszkusz környéki vegyifegyver-támadásban. A szarin nyomait haj- és vérmintákban mutatták ki – mondta Kerry, Hitlerhez és Szaddám Husszeinhez hasonlítva Bassár el-Aszadot. Kerry előzőleg beszélt Ahmad Asszi el-Dzsarbával, a szíriai ellenzék vezetőjével, és hangsúlyozta, hogy az USA eltökélt a szíriai rezsim felelősségre vonása mellett.
A szarin foszforalapú, színtelen, szagtalan erős idegméreg, amelyet az ENSZ tömegpusztító fegyvernek minősített. Gyártását és raktározását az 1993-as vegyifegyver-tilalmi egyezmény tiltja. Ugyanakkor Szíria egyike annak az öt országnak, amely ehhez nem csatlakozott. A szíriai elnök eközben kijelentette: képes szembeszállni bármilyen külföldi agresszióval. Manuel Valls francia belügyminiszter azt mondta: Párizs nem avatkozik be egyedül Szíriában. Jean-Marc Ayrault miniszterelnök hétfőn konzultál a parlamenti pártok képviselőivel az intervencióról, és szerdán vitát is tartanak a nemzetgyűlésben.
De a Le Monde internetes kiadása azt írta vasárnap parlamenti illetékesekre hivatkozva, hogy szavazásra nem kell számítani. Francois Hollande államfőé a döntés felelőssége a francia alkotmány értelmében, a parlamentet csak utólag kell tájékoztatnia. Szavazásra csak legalább négy hónapja elhúzódó beavatkozásnál van szükség, mint az legutóbb Mali esetében történt. Mint emlékezetes, a napokban a briteknél a parlamenti „nem” húzta keresztül David Cameron miniszterelnök számításait és egy közös, angolszász vezetésű beavatkozás lehetőségét. Az amerikai halasztás azt is jelenti, kevésbé eshet áldozatául a szíriai kérdésnek a G20 országcsoport e heti szentpétervári ülése, és egy folyamatban lévő intervenció nem kínál közvetlen apropót az amerikai–orosz ellentétek további élezésére.
– Az USA elnöke csak politikai megerősítésre vár a kongresszustól a Szíria elleni katonai beavatkozáshoz azzal, hogy benyújtotta javaslatát a törvényhozásnak – reagált Obama döntésére az orosz duma külügyi bizottságának elnöke. Alekszej Puskov úgy véli, az amerikai elnök azt akarja elérni a törvényhozás jóváhagyásával, hogy azt mondhassa: az amerikai nemzettől kapott felhatalmazást a katonai akcióra. – Ez természetesen az amerikai kormányzat taktikájának változása, a stratégiája nem változik – hangoztatta az orosz kormányzó párt politikusa, aki szerint Washington mindenképpen katonai erőt akar Szíria ellen alkalmazni. Rámutatott: Amerika nemcsak a hazai közvéleménytől, hanem az európai országoktól és más államoktól is a lehető legnagyobb támogatásra akar szert tenni abban, hogy helyes döntést hoz.
– Higgadt elhatározás és új esély a nemzetközi közösség egységének megteremtéséhez, hogy a washingtoni vezetés kongresszusi felhatalmazást kér a szíriai kormányerők ellen tervezett katonai csapáshoz – fogalmazott Guido Westerwelle német külügyminiszter. Jeruzsálemben viszont csalódást keltett az amerikai elnök beszéde. Benjamin Netanjahu kormányfő a katonai rádió értesülése szerint meg is tiltotta minisztereinek, hogy nyilatkozzanak Szíria ügyében. Uri Ariel, a Zsidó Otthon párt minisztere mégis kijelentette, hogy „Teheránban pezsgőt bontottak” Obama bejelentése után, írta az MTI. Izraelben elsősorban az iráni atomprogram miatt látják aggasztónak az amerikai katonai csapás elhalasztását, esetleg elmaradását. Obama döntése ugyanis Jeruzsálemből nézve megkérdőjelezi az Irán ügyében tett amerikai ígéretek komolyságát is.
Az átalakult időrendnek megfelelően szombatra, szeptember 7-re nemzetközi böjt- és imanapot hirdetett meg Ferenc pápa a szíriai béke érdekében. A katolikus egyházfő hozzátette, hogy Szíriában a párbeszéd a béke egyetlen útja.
