A hírek szerint a két diplomata viccelődő és bíráló megjegyzéseket tett az állam- és a kormányfőre. Gúnyosan beszéltek például arról, hogy Dalia Grybauskaite elnök asszony hivatalos utazásaihoz fapados légi járatokat használ, de tréfálkoztak az állomáshelyükként szolgáló országokkal is.

Az ügy egyik legkényesebb vonatkozása, hogy ki tudta lehallgatni a nagykövetek telefonjait. Erre utalt Linas Linkevicius külügyminiszter is, aki az MTI által idézett nyilatkozatában úgy fogalmazott, a történtekből le kell vonni a megfelelő következtetéseket az érzékeny témák körültekintő megvitatása, illetve a kommunikációs eszközök biztonságosabbá tétele szempontjából. Ez már csak azért is fontos, mert Litvánia nemzetközi szerepe megnőtt azzal, hogy ebben a fél évben az Európai Unió soros elnökségét adja, és a közeljövőben egy sor fontos uniós tanácskozás helyszíne lesz. A litván ellenzék azt gyanítja, hogy az orosz titkosszolgálatok állhatnak az ügy hátterében, így akarják összeugrasztani a balti államot Azerbajdzsánnal és Örményországgal – mondta a Népszabadságnak Alfredas Zdramys, a Respublika című független vilniusi napilap főszerkesztő-helyettese.

A budapesti képviselet vezetője, Renatas Juska ugyanis egy másik, állítólag a litván külügyminisztérium keleti szomszédsági politikával foglalkozó főosztályának helyettes vezetőjével, Zenonas Kumetaitisszal folytatott telefonbeszélgetésében egyebek közt azt mondta, Jereván és Baku konfliktusában ő az örményeket támogatja, mert „szintén keresztények, és sújtotta őket a sztálini rezsim, amely megváltoztatta az ország területét, csakúgy, mint Litvániáét”.

Miután a hangfelvételek megjelentek az interneten, Azerbajdzsán vilniusi nagykövete nyilatkozatot adott ki, amelyben „Azerbajdzsán és Litvánia elleni új provokatív akciónak” minősíti a történteket. Szerinte a konfliktus vallási alapú megközelítése a középkort idézi, és ilyen beszélgetés lehetetlen két magas rangú diplomata között. Az ügy miatt nemrég 38 magyar értelmiségi levelet intézett Németh Zsolthoz, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkárához, és abban – azeri internetes hírportálokon közzétett értesülések szerint – a litván nagykövet akkreditációjának visszavonását sürgette. Lapunk a Külügyminisztériumtól úgy értesült, hogy az ügyben a levéltől függetlenül a szokásos diplomáciai csatornákon zajlott konzultáció a magyar és a litván külügyi tárca illetékesei között, de budapesti megítélés szerint a kérdésnek nincsen közvetlen magyar vonatkozása.

Közrejátszhatnak viszont benne litván belpolitikai tényezők, hiszen a budapesti nagykövetet még 2009-ben, azaz a kormányváltást hozó, tavaly októberi parlamenti választások előtt az előző konzervatív kabinet állította a posztjára. Ugyanakkor még az sem világos, valódiak vagy hamisítványok-e a felvételek – mondta lapunknak Alfredas Zdramys, aki arról is beszámolt, hogy az ügy nem váltott ki különösebb sajtóvisszhangot Litvániában. Szavai szerint sem az állambiztonsági szolgálat, sem az elnök nem beszélt arról, hogy utánajárnak, ki robbantotta ki a botrányt, és az kinek az érdekeit szolgálja. Az ilyen nyomozást az ellenzék követeli a legaktívabban – közölte.

A litván külügyminisztériumban mindenesetre vizsgálat indult, és a tárca vezetője úgy nyilatkozott, hogy a két magas beosztású diplomata elveszítette az ország vezetőinek bizalmát, ezért haza kell térniük. A vilniusi parlament külügyi bizottsága nem támogatta ugyan a visszahívásukat, de a baloldali kormány kitartott e mellett a szándéka mellett, amelyet az államfő is támogatott. A bakui nagykövet még korábban beadta lemondását, nem követte viszont a példáját Renatas Juska, aki a litván külügyminisztérium szóvivőjével egyetemben lapunknak tegnap nem kívánta kommentálni a történteket. Igaz, a hírek szerint Juskának hamarosan amúgy is lejárna megbízatása.

Renatas Juska budapesti litván nagykövet egy a Facebookra feltöltött fotón