David Cameron és helyettese, Nick Clegg parlamenti vereségét súlyosbította, hogy harminc konzervatív és kilenc liberális-demokrata képviselő „szúrta hátba” a kormányt. A frakciófegyelem betartásáért felelős honatyák nem végezték el házi feladatukat, rosszul mérték fel a közhangulatot. A mélyülő szíriai válságra reagálva David Cameron először saját vakációját szakította meg a múlt hét végén, majd pénzt és fáradságot nem kímélve a világ minden tájáról rendkívüli parlamenti ülésre hívta vissza az alsóház tagjait. Az országgyűlés tagjai hivatalosan szeptember 2-án, hétfőn tértek volna vissza szabadságukról. Az ellenzéki Munkáspárt vezetője, EdMiliband, annak ellenére vetette el a kormány előterjesztését, hogy a beavatkozás csak az ENSZ-ellenőrök jelentését és egy második szavazást követően indulhatott volna el.

1782-ben fordult elő utoljára, hogy a brit kormány egy katonai akcióval kapcsolatban alulmaradt a parlamentben. A pártállástól független, egyhangú támogatás több mint kétszáz éves hagyománya szakadt meg ezzel, és az ellenzék vezére azonnal felszólította David Cameront: biztosítsa az országot afelől, hogy végrehajtó hatalmával visszaélve nem indít a parlament felhatalmazása nélkül is támadást Szíria ellen. Sokkját leplezve a kormányfő nagy határozottsággal jelentette ki: „Világos számomra, hogy a brit parlament a brit emberek véleményét tükrözve nem akar katonai beavatkozást látni. Megértettem, és a kormány ennek megfelelően fog cselekedni”.

Philip Hammond nemzetvédelmi miniszter hivatalosan is megerősítette, hogy az Egyesült Királyság nem fog szerepet játszani egy Szíriával szembeni katonai akcióban. A kormány megítélésén nem segített, hogy Michael Gove oktatási miniszter feldúltan „szégyenteljesnek” nevezte a javaslat ellen szavazó párttársai viselkedését. Több kabinetminiszter, köztük a nemzetközi fejlesztésért felelős Justine Greening állítólag nem hallotta a szavazásra felszólító, az egész kormányzati negyedben felhangzó csengőt. A Downing Street 10. egyik szóvivője sem tett szívességet David Cameronnak, amikor erős túlzással azzal vádolta meg a Munkáspártot, hogy a beavatkozás ellenzésével „szívességet tesz a szíriai rezsimnek”.

Parlamenti vereségét követően a kormányfő reményét fejezte ki, hogy az amerikai nép és Barack Obama elnök is megérti a történteket. George Osborne pénzügyminiszter is bízik abban, hogy Nagy-Britannia „a jövőben sem fordít hátat a világ problémáinak”. A napvilágot látott reakciók között az egyik legerősebb Lord Ashdown volt liberális demokrata vezetőé volt. Az egykori katonatiszt és boszniai főmegbízott „ötvenéves politikai szolgálata alatt még soha nem szégyellte magát ennyire és nem volt ilyen mértékben elkeseredett”. Több tévécsatornán és a Twitter közösségi hálón is fájlalta a szigetország csökkenő nemzetközi befolyását, aminek csak Aszad szíriai és Putyin orosz elnök, illetve az elszigetelődést pártoló Nigel Farage UKIP-vezető örül.

Amerika egyedül is kész lépni – John Kerry külügyminiszter szerint emberiesség elleni bűn a vegyi fegyveres támadás

Barack Obama elnök az ENSZ felhatalmazása nélkül is dönthet a Szíriára mérendő korlátozott katonai csapásról – közölte Washingtonban az amerikai külügyminiszter. John Kerry szerint az Egyesült Államok nem hunyhat szemet afölött, ha egy diktátor tömegpusztító fegyvereket vet be saját népe ellen. Az amerikai hírszerzés „egészen biztos” abban, hogy az augusztus 21-i vegyifegyver-támadást, amelynek 1429 halálos áldozata volt – köztük 426 gyerek –, a szíriai kormányerők követték el. – Ez emberiesség elleni bűncselekmény – idézte az MTI Kerryt. A külügyminiszter pénteken abból az alkalomból beszélt, hogy az amerikai kormány közreadta a hírszerzés Damaszkusz felelősségét megállapító jelentésének titkosított elemeket nem tartalmazó, de „meggyőző” változatát. A lehetséges amerikai fellépés „gondosan megszabott” lesz, semmiben sem hasonlít majd az Irak vagy az Afganisztán elleni invázióra, vagy a líbiai Kadhafi-rezsimet megdöntő műveletre. Az akcióban nem vesznek részt amerikai szárazföldi erők.

Az Egyesült Államok nagyra becsüli az ENSZ ellenőreinek szíriai vizsgálati munkáját, de a szakértők mandátuma csak annak megállapítására terjed ki, történt-e vegyi támadás – mutatott rá Kerry. Érvelése szerint „tudjuk”, hogy a Közel-Keleten Szíriáé a legjelentősebb vegyifegyver-program, hogy Damaszkusz ilyen eszközöket többször bevetett az idén, s augusztus 21-én a vegyi fegyvereket hordozó rakétákat a kormányerők által ellenőrzött területekről lőtték ki a felkelők kezén lévő körzetekbe. – A rezsim tisztségviselői irányították a támadást – mondta Kerry.

Franciaország a britek nélkül is készen áll a Szíria ellen tervezett akcióra, amelynek azonban nem célja Aszad elnök uralmának megdöntése – tette világossá Francois Hollande francia elnök a Le Monde-nak adott interjújában. Az államfő emlékeztetett, hogy szerdán a párizsi parlament is megvitatja a szíriai helyzetet. – A kérdés már nem az, hogy használtak-e vegyi fegyvereket augusztus 21-én Damaszkusz elővárosában. Ez rögzített tény. A szíriai hatóságok sem tagadják. A vegyi mészárlást nem szabad büntetlenül hagyni – mondta a párizsi lapnak a szocialista államfő, egyben rámutatott az ENSZ Biztonsági Tanácsában beállt patthelyzetre. „Félő, hogy akármi legyen is a bizonyíték, a BT nem hozza meg a megfelelő határozatot az akcióhoz. Két éve blokkolja a szíriai kérdést.” Hollande szerint nem „háborúról” van szó, hanem az emberi jogok szörnyű megsértésének szankcionálásáról, amelynek célja az elrettentés, és amelynek „arányosnak” kell lennie. (Hírösszefoglalónk)

Ed Miliband a parlamentben