A koporsó ára volt a téma
Az 58 éves Florin Cioabát szívinfarktussal szállították kórházba múlt héten Törökországban, ahol a szabadságát töltötte. Az orvosok vasárnapig küzdöttek az életéért. Traian Basescu román elnök kérésére a legismertebb román szívsebész is Törökországba utazott, hogy segítséget nyújtson az ottani orvosoknak.
Az államfő személyesen tisztelgett az elhunyt koporsója előtt. Sőt a család szerint Basescu könnyet is hullatott „barátja” ravatalánál. Megfigyelők ugyanakkor emlékeztettek, hogy az elnök 2007 nyarán lett a cigányok „barátja”, miután durván megsértett egy roma újságírónőt. Tettéért az Országos Diszkriminációellenes Tanács is elítélte. Basescu úgy érezte, hogy kompenzálnia kell, ezért részt vett néhány roma ünnepen.
A többi párt is küldött koszorút Cioaba sírjához. A temetésen a koporsó mellett megjelent Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt alapítója is, akit alakulata nemrég kizárt a soraiból.
Florin Cioaba 1997-ben örökölte a királyi címet apjától, Ion Cioaba cigányvajdától, aki 1992-ben elsőként koronáztatta magát „a cigányok nemzetközi királyává”. Fennhatóságát a közösség egy része ismerte el csupán, annak ellenére, hogy az akkori bukaresti hatalom hivatalosan is valamennyi romániai cigány képviselőjének tekintette. Ciprian Necula antropológus szerint csupán az üstkészítők egy része, vagyis a roma lakosság öt százaléka tekinti magát a király alattvalójának. Az ő körükben viszont fontos civilizáló szerepet játszott az elhunyt, aki neoprotestáns prédikátor is volt. Indíttatására a Nagyszeben környéki cigányok nagy része fokozatosan áttért a pünkösdi hitre az elmúlt két évtizedben.
Kérdés Necula szerint az is, hogyan viszonyulnak majd az utódok az egyházhoz, illetve az olyan ügyekhez, mint a korai házasság vagy a gazdagság fitogtatása. Florin Cioaba mindkettő ellen határozottan fellépett, mivel belátta, hogy ellenérzést szülnek, és a sztereotípiákat erősítik a többségi társadalomban.
Nem véletlen, hogy a temetési előkészületeket a nap huszonnégy órájában követő román sajtó azokra a részletekre összpontosított, amelyekre ráhúzható a túlzó jelző. A néző részletekbe menő tájékoztatást kapott a koporsó anyagáról és csillagászati áráról, valamint a halott több ezer eurós öltönyéről is. Egyesek százezer fős gyászmenetet vizionáltak, ami miatt két szomszédos megye csendőrjeit Szebenbe kell vezényelni. A temetésen végül mintegy ezren vettek részt.
Más híresztelések kapcsán a „szunnyadó” rasszisták ismét hallathatták a hangjukat. Felröppent a hír, hogy a család az állammal fizettetné ki az elhunyt szívműtétjének 350 ezer euróra rúgó költségeit. Hiába cáfolt a család, az internetes fórumok valósággal izzottak a cigányellenes bejegyzésektől.
Vasile Ionescu, az egyik ismert roma író és publicista úgy vélekedett, a többség szemében egzotikusnak tűnő királyság a cigányok elsöprő többségének semmit sem jelent. A Romák Nemzetközi Szövetsége viszont mindenki számára fontos, különösen miután a romákat egy másik nagy veszteség is érte tíz napja. Elhunyt a prominens szociológus és polgárjogi aktivista, Nicolae Gheorghe, az EBESZ emberi jogi irodájának roma- és szintiügyekben illetékes egykori tanácsadója. Gheorghénak meghatározó szerepe volt a roma megnevezés elfogadtatásában, illetve Florin Cioaba tanácsadójaként abban, hogy meginduljon a cigány hagyományok és a modern társadalom egyfajta összebékítése, mindenekelőtt pedig
a gyermekházasságok gyakorlatának háttérbe szorítása.
