Mubarak szabadlábon, az iszlamista vezetők rács mögött
Míg az „arab tavasz” egyiptomi fejleményei során sokáig úgy tűnt, hogy Mubarak és rendszere lesz a változások vesztese és egyben bűnbakja, a július eleji katonai hatalomátvétellel jelentősen változni látszik a felállás. Mubarak maga is tábornok volt. Most az ő idejében nagyrészt illegalitásban működő Muzulmán Testvériségnek, az észak-afrikai ország legjelentősebb iszlamista szervezetének vezetői kerülnek sorra őrizetbe, vagy megint csak illegalitásban kénytelenek átvészelni a mindennapokat. Példátlan módon lefogták nemcsak az ország első demokratikusan választott elnökét, Mohamed Murszit, de a „testvérek” szellemi vezetőjét, Mohamed Badie-t is. Szerdára virradóra erre a sorsra jutott a szervezet szóvivője, a kairói ülősztrájkok szervezője, Szafvat Hegazi is. De nem úszta meg Murad Ali, a Testvériség politikai pártja, a Szabadság és Igazságosság szóvivője sem, aki Rómába próbált eljutni egy kairói járattal. Sokan rejtőzködnek, megváltoztatott külsővel bujkálnak a körözési listán lévők közül.
Kétséges, mennyire sikerül a Sziszi tábornok irányította katonai vezetésnek megfélemlítenie és föld alá szorítania a Felső-Egyiptomban és a Nílusdeltában különös támogatottságot élvező Testvériséget. A mostani helyzet korántsem ismeretlen persze az 1928-ban alapított szervezet tagjai számára. A Le Monde szerdai száma egyenesen Gamal Abden-Nasszer elnök idejéhez, az 50-es, 60-as évekhez hasonlítja a mostani elnyomást. – Ez a forgatókönyv 2013-ban már nem valósítható meg. Ha a katonák azt gondolják, hogy erőszakkal el lehet nyomni az iszlamistákat, és ez megoldást jelent, tévednek – mondta lapunknak Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem társadalomtudományi karának dékánhelyettese. A Közel-Keletszakértő szerint az erőszakra erőszak a válasz, ezt tanúsítja a 25 rendőr hétfői megölése is a Sínai-félszigeten.
Eközben az Egyesült Államok és az Európai Unió is fontolgatja az évi többmilliárdos egyiptomi támogatás sorsát. A tüntetések vérbe fojtása, a múlt heti mintegy ezer halott után egyre kevésbé akarják jutalmazni a tábornokokat azzal, hogy tovább folyósítják a segélyeket, mintha mi sem történt volna. Ugyanakkor mégoly beszűkült mozgásterük is további sérelmet szenvedhet, ha túl sokat tartanak vissza. A kérdést kedden tárgyalta Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács, de döntés nem született. Az USA évi 1,55 milliárd dollárral támogatja Kairót, amiből 250 millió a nem katonai segély. A Fehér Ház viszont élesen visszautasította Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök szavait, aki szerint Izrael áll a Murszit elmozdító, július 3-i „puccs” hátterében. A török kormánypárt, az AKP ideológiája rokonítható az egyiptomi iszlamistákéval.
Összeültek Brüsszelben az EU külügyminiszterei is, hogy egységes választ találjanak az egyiptomi kérdésre. Az EU és tagállamai messze Egyiptom legnagyobb nem katonai segélyezői, összesen ötmilliárd euróra rúgó összeggel, a hiteleket is beleértve. A programok jó része azonban a kaotikus egyiptomi helyzet miatt áll, mint ahogy egyébként az USA sem folyósította a támogatás utolsó harmadát a jelenlegi pénzügyi évre. Egyelőre a katonai szállítások leállításáról döntöttek szerdán.
Egyiptom jelentős részben függ külső bevételektől, devizatartalékai két hónapja 15 milliárd dollárt tettek ki, de a jelenlegi helyzetben havi egy-kétmilliárddal apadnak, derül ki a Reuters elemzéséből. Ugyanakkor a kairói katonai hatalomátvételt támogató, otthoni zavargásoktól tartó dúsgazdag öbölbeli monarchiák –főleg Szaúd-Arábia – könnyen, akár tízmilliárdokkal kipótolhatják Egyiptom hiányát. Csak Murszi megdöntése óta, hetek alatt ötmilliárdot folyósítottak. Mégpedig jórészt hitel formájában, egyben tehát befolyást vásárolva így az USA és az EU rovására is. Csak a szaúdi fizetési mérleg többlete 103milliárd dollár volt tavaly, emlékeztet a Reuters. – A nyugati világ befolyása az egyiptomi belpolitika alakítására nagyon csekély –mondta Csicsmann.
Az idegenforgalom az egyiptomi GDP hét százalékát termeli meg közvetlenül. A turisták száma tavalyra 11 millióra, negyedével csökkent 2010-hez képest, az idei évre pedig egyelőre beláthatatlan a visszaesés. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége közlése szerint a tervezett ütemben zajlik és péntekre be is fejeződik az elmúlt hétig még kint, főleg a Vörös-tengernél nyaraltatott 1300 magyar utas hazaszállítása. Több mint felük hazatért, a gépek vasárnap óta üresen indulnak Egyiptomba. Szerdán a Wizz Air is közölte, nem indítja el hurghadai járatát novembertől.
