Görög tűz a német kampányban
A tiltakozó tévések az interneten próbáltak tovább működni, de most ennek is vége. Július elején ismét megindult a sugárzás, igaz, kezdetben csak régi játék- és dokumentumfilmekkel, és tegnap reggel először sugároztak hírműsort is. Az új állami tévének egyelőre ötszáz munkatársa van, két hónapos szerződéssel vették fel őket, vannak köztük régi köztévések is.
Az indulást jól időzítették, mert a hírek tegnap ismét Görögországról szóltak – nemcsak Athénban, hanem a német választási kampányban is. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter kedd este váratlanul bejelentette, hogy Görögországnak harmadik mentőcsomagra lesz szüksége, és ezzel jócskán felkavarta a kampány eddigi langyos hangulatát. A szociáldemokrata
Peer Steinbrück mellett kampányoló korábbi kancellár, Gerhard Schröder nagy elánnal vetette bele magát a küzdelembe, és ostorozta Angela Merkelt, amiért egészen eddig elhallgatta a görög válságkezelés árát. Azt ígérte, hogy senkinek sem kerül majd pénzébe, és már 240 milliárd eurónál tartunk, és ki tudja, mi lesz a számla végösszege.
(Azt elhallgatta, hogy a pénz kötelezettségvállalás, eddig a német adófizetőknek egy centjükbe sem került a válságkezelés.) Steinbrück maga is világos beszédet és konkrét számokat követelt a kancellártól, lehetőleg még a szeptemberi választások előtt, és a zöldek is gyorsan csatlakoztak a bírálókhoz. – Görögország emlegetése veszélyes lehet. Nem okos dolog a választási kampányba behozni, mert felborítja az eddigi nyugalmat – figyelmeztetett a Reutersnek Klaus-Peter Schöppner, az Enmid közvélemény-kutató intézet munkatársa. Kollégája, Manfred Güllner, a Forsa vezetője viszont úgy nyilatkozott a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy Görögország emlegetése eddig főként a CDU-t és a szűkebb eurózónát követelő, ám a parlamenti küszöb alatt szerénykedő Alternative für Deutschland (AfD) nevű pártot segítette, az ellenzéket semmiképp. Alapvetően ugyanis egyik párt sem követne más irányvonalat a válságkezelésben, mert nem akarja kockára tenni a német választók szimpátiáját: a felmérések szerint a szavazók elsöprő többsége egyetért Merkel válságmenedzselésével, főleg azzal, hogy – szerintük – kemény kézzel megregulázza a lazsáló délieket.
Schäuble bejelentése sokakat meglepett, mert egy újabb részleges görög adósságleírás „benne volt levegőben”, de egy újabb mentőcsomagra senki sem számított – írta a Reuters. A pénzügyminiszter szavait próbálta jelentékteleníteni saját minisztériumának szóvivője is: a második görög stabilizációs program épp a közepén tart, majd 2014 közepén felülvizsgálják, hogy szüksége van-e Athénnak újabb segítségre – mondta. Ám a Süddeutsche Zeitung már azt is tudni véli, honnan jönne az újabb a mentőöv: közvetlenül az európai uniós költségvetésből, méghozzá a strukturális alapokból. Ez rossz hír lehet a többi, felzárkózó országnak – köztük Magyarországnak –, amely szintén ebből az alapból igyekszik pénzhez jutni.
Az athéni pénzügyminisztérium neve elhallgatását kérő munkatársa azzal próbálta csillapítani az indulatokat, hogy ha szükség lenne is egy újabb mentőcsomagra, az már jóval kisebb lenne a korábbiaknál. Schäuble bejelentése azonban vörös posztó volt a görög baloldalnak. „Schäuble új segítséggel fenyeget. Elismerik, hogy kudarcot vallottak, és most újból próbálkoznak” – írta a baloldali Efimerida című lap. A Sziriza szóvivője azzal tromfolt: ahelyett, hogy leírnák végre a görög adósságot, a korábbi receptet követik, és adósrabszolgaságba döntik az országot. Ők azonban nem kérnek a segítségből, mert ennek feltételei vállalhatatlanok.
Tegnaptól Athénban tárgyal az Európai Központi Bank német elnökségi tagja, Jörg Asmussen is. A szigorú megjelenésű férfi feladata megvizsgálni, hogy megfelel-e Athén a korábban szabott feltételeknek, és októberben megkaphatja-e a második mentőcsomag következő részét, közel egymilliárd eurót. De mindez kevéssé segít a görög gazdaságon, amely továbbra is recesszióban van. A visszaesés brutális, a hat évvel ezelőttihez képest a GDP 25 százaklékkal csökkent, az adóbevetételek pedig nemigen közelítenek a kitűzött célokhoz. A takarékossági intézkedések lehetetlenné teszik, hogy bármely szektor növekedésnek induljon, és egyelőre hiú ábránd, hogy 2015-ben az ország visszatérhessen a pénzpiacokra, és a saját lábára álljon.
