Először az ország GDP-jének 70 százalékát adó, nyolc és fél ezer céget összefogó ukrán munkaadói szövetség kongatta meg a vészharangot. Vezetője, a Magyarországon az EMFESZ gázkereskedő társaság egykori tulajdonosaként ismert oligarcha, Dmitro Firtas nyilatkozatban kérte közbeavatkozásra a kormányt. Adatai szerint az orosz vámhatóság szerdától minden ukrán exportőrt a kockázatos kategóriába sorolt, és szállítmányaikat tételes vizsgálatnak veti alá a határon. A beszámolók arról szólnak, hogy mindez az áruk időigényes és költséges le- és felpakolásával, a kísérőokmányok hitelességének akár hetekig tartó ellenőrzésével jár.

A 2010-ben tartott Szentpétervár–Kijev versenyen a közös határnál találkozott Medvegyev akkori orosz és Janukovics ukrán elnök

Moszkvában csak visszafogottan nyilatkoznak a történtekről. A vámhatóság képviselője sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó a híreket. A szovjet utódállamok többségét egyesítő Független Államok Közösségének ügyeivel foglalkozó orosz parlamenti bizottság elnöke, Leonyid Szluckoj ugyanakkor világosan értésre adta: azért nehézkes az ügyintézés, mert Ukrajna nem csatlakozott a jelenleg Belaruszt, Kazahsztánt és Oroszországot összefogó vámunióhoz.

Bár arról is beszélt, hogy a történtek hátterében kizárólag bürokráciát kell keresni, szavai alátámasztották azokat a véleményeket, amelyek szerint Moszkva így kíván nyomást gyakorolni Kijevre. Aligha kétséges, hogy ilyen súlyú intézkedést nem léptettek volna életbe a Kreml és a kormány hozzájárulása – vagy inkább utasítása – nélkül. Az sem véletlen, hogy éppen most indult be a gépezet: Moszkva mindeddig sikertelenül próbálta Kijevet beterelni a vámunióba. Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi, július végi találkozójukon is hiába győzködte ukrán kollégáját, Viktor Janukovicsot egy ilyen lépés előnyeiről.

Ukrajna kitart amellett, hogy legfeljebb társult tagként, 3+1-es formula alapján csatlakozik a szövetséghez, úgy, hogy ottani elkötelezettsége ne zavarja gazdasági együttműködését az Európai Unióval. Hiszen a tervek szerint november végén, a vilniusi EU-csúcson Kijev társulási megállapodást ír alá Brüsszellel, amit Moszkva minden erejével igyekszik megakadályozni. Figyelmeztetésnek tartja az orosz lépést Mihail Pogrebinszkij kijevi politológus is. Kereskedelmi háborúról azonban ő még nem beszélne, mondván, a gazdasági elit köreiből származó értesüléseket hivatalosan nem erősítették meg.

 – Az persze biztosnak látszik, hogy gondok vannak az ukrán exporttal, de ez várható volt – mondta az elemző a Népszabadságnak. Szavai szerint az orosz vezetők már korábban figyelmeztették ukrán kollégáikat arra, hogy gondjaik támadnak, ha az ország nem lép be a vámunióba. A szervezet az ukrán termékekkel szemben is védeni fogja a határait. A szigorral tehát a várható jövőt akarják demonstrálni, a hivatalos kijevi politikára azonban ez aligha lesz hatással – fejtegette a politológus, aki úgy véli, hogy Moszkva valószínűleg semmilyen szabályt sem sért meg az intézkedéseivel.

Amolyan „lassító sztrájkba” kezdett, minden előírás pontos betartásával fékezi az ügyintézést. Kijev ebben a helyzetben tárgyalásokkal próbálja majd enyhíteni a következményeket, és közben túlélési lehetőségeket, új piacokat keres. – Azonnal persze nem talál ilyeneket, cégek százai, ha nem ezrei fognak csődbe menni, és sokan válnak munkanélkülivé. Ám számot kell vetni azzal, hogy a politika árát meg kell fizetni – mondta Mihail Pogrebinszkij. A kilátások akár az ukrán gazdasági és hatalmi elitet is megoszthatják, erősödhetnek azok a törekvések, amelyek a posztszovjet vámunió felé irányítanák az országot. Hiszen a kereskedelem fékezése – miközben Moszkvának is komoly károkat okozhat – sokba kerülne Kijevnek. A Forbes amerikai gazdasági magazin orosz internetes portálján idézett adatok szerint az Oroszországba irányuló ukrán export tavaly 17,4 milliárd dollárt tett ki, vagyis a teljes kivitel negyedét adta.

Ezen belül a külföldi zöldségeladások nyolcvan százaléka jut az orosz piacra. Csak a Roshen ukrán édesipari vállalat termékeire néhány hete, hivatalosan minőségi kifogások miatt elrendelt, de a mostani szigorítás előjeleként is értékelt orosz behozatali tilalom havi 17 millió dolláros veszteséget okoz a cégnek. A fokozott vámellenőrzés pedig – a kijevi munkaadói szövetség számításai szerint – a második fél évben 2-2,5 milliárd dolláros bevételkieséssel járhat, ez az ipari termelést 7-8, a GDP-t pedig másfél százalékkal csökkentheti Ukrajnában.