Gyengélkedik a Pemex, a nemzeti büszkeség
Enrique Pena Nieto mexikói elnök még a választási kampányban tett ígéretet az olaj- és az energetikai szektor reformjára. E hét elején terjesztette elő a tervezetét, amely véget vetne a magán- és a külföldi tőkebefektetések több évtizedes tilalmának az olajiparban.
Kényes és nehéz téma egy olyan országban, ahol az állami olajtársaság, a Petróleos Mexicanos (Pemex) a nemzeti büszkeség tárgya volt. Csakhogy az utóbbi évtizedben a mexikói olaj- és gázipar termelése és hozadéka majdnem 25 százalékkal visszaesett –írta az El País. Annak ellenére, hogy Joaquin Coldwell energiaügyi miniszter szerint az állami beruházások az utóbbi két évtizedben hétszeresükre emelkedtek – a hazai gázfogyasztás szükségletének mégis csak az egyharmadát tudják biztosítani. Ha ez a tendencia folytatódik, olajexportálóból energiaimportálóvá válik Mexikó.
Az okok különféle eredetűek. Egyes szakértők szerint a legfontosabb magyarázat, hogy a Pemex nem rendelkezik sem a megfelelő berendezésekkel, sem a szakismerettel a mélytengeri fúrásokhoz a Mexikói-öbölben. Mások a hatalmas állami vállalatbirodalom korrupciós vonásait, a mindenkori politikai vezetésnek kiszolgáltatott jellegét hangsúlyozzák. A Pemex bevételeinek 67 százalékát fizeti be az állami költségvetésbe, nem jut elég az új kísérleti fúrásokra és a fejlesztésekre. Sajátos retorikai mutatványt produkált Pena Nieto, amikor Lázaro Cárdenasra, a múlt század harmincas évei Mexikójának legendás vezetőjére hivatkozva vezette elő energetikai reformtervét. Így megemlítette Cárdenas 1938-as alkotmányát is, mondván: annak 27. cikkelyét szóról szóra átveszik. Ám Cárdenas agrárreformja mellett éppen az olajipar államosításáról vált híressé, míg a jelenlegi elnök ezzel ellenkező irányba, a magánszektor beruházásai előtt kíván ajtót nyitni az olajtermelés növelése érdekében. Pena Nieto az energetikai reformjától, így a hazai és a külföldi beruházásoktól azt reméli, hogy a jelenlegi napi 2,5 millió hordónyi kitermelés 2018-ra napi 3 millióra, 2025-re pedig 3,5 millióra emelhető. Az elnök szerint az alkotmány két cikkelyének megváltoztatásával az eddigieknél nagyobb lehetőség nyílik a magánbefektetésekre az olajbányászatban és a termékek feldolgozásában. Így a reform mindenekelőtt a mélytengeri fúrásokra és kitermelésre szakosodott vállalatokra vonatkozik, amelyekkel az elnök szavai szerint a mexikói állam köt külön megállapodást „a haszonban való részesedésről”.Ha úgy tetszik, a cárdenasi alkotmány ily módon marad érvényben. „Az általam javasolt reformmal a kőolaj és más szénhidrogének a nemzet kizárólagos tulajdonában maradnak” – nyomatékosította az elnök. Pena Nieto terve szerint az energetikai reform kiterjed az elektromos áram területére is, és azt reméli, hogy a magánberuházásokkal hamarosan csökkenhet a villany ára. Jelenleg 25 százalékkal drágább, mint az északi szomszéd Egyesült Államokban.
A hatalomba több mint egy évtized után visszatért Intézményes Forradalmi Párt a tervezett reformhoz élvezi az előző két ciklusban kormányzó konzervatív Nemzeti Akció Párt képviselőinek támogatását. Ezért az elnök kezdeményezése nyilvánvalóan keresztülmegy a törvényhozáson, még ha a mexikói baloldal ellenzi is az energiaszektor részleges privatizációját. Kérdés azonban, hogy a magánberuházók, különösen a külföldiek mennyire lesznek érdekeltek a „kisajtó megnyitásában”. A The Wall Street Journal első kommentárja szerint a befektetők egyelőre úgy látják, hogy a mexikói reform jóval kevesebbet nyújt a vártnál, különösen a többi latin-amerikai ország, így például a Brazília által kínáltaknál.
