Mindezt a Rúgjátok ki a gazfickót szalagcímmel is megtoldotta az újság, amely a 2007-es választások hajrájában még támogatta a munkáspárti politikust.

Bár hivatalosan nem a balközép kabinet elleni támadássorozattal magyarázzák, hogy leváltották a News Corp Australia főnökét, annyi biztos: a médiacsoport kormányváltást akar. Egyelőre nem tudni, mennyire sikerül majd befolyásolnia a közvéleményt, amely erősen megosztott a szeptember 7-i voksolás előtt. A Munkáspártot épphogy csak megelőzi (48-52 arányban) a konzervatív Tony Abbott vezette liberális–nemzeti koalíció.

Esélytelen, mégis hatalmas feltűnést keltett a bevándorlás ellenes Egy Nemzet Párt jelöltje, a 27 éves Stephanie Banister, akit máris elneveztek ausztrál Sarah Palinnek. Nem véletlenül. Banister egy interjúban kifejtette: „Nem ellenzem az iszlámot mint országot, de tényleg úgy érzem, hogy a törvényeiket nem kellene szívesen látnunk itt, Ausztráliában.” A kétgyermekes anya – aki arról is beszélt, hogy a zsidók Jézus követői – a közfelháborodás hatására visszalépett a jelöltségtől. Igaz, Jim Savage pártvezér a teljes támogatásáról biztosította őt, és azzal mentegette, hogy óriási nyomás alatt áll.

A bevándorlás mindenesetre központi téma a kampányban. Abbott élesen bírálja a kormány – szerinte – engedékeny politikáját és bizonyára sokak tetszését kivívja, amikor arról beszél: ha hatalomra jut, véget vet annak, hogy külföldiek tömegesen érkezzenek hajóval Ausztráliába. „Egyetlen, magára valamit adó ország sem engedheti át a bevándorlás ellenőrzését embercsempészeknek” – közölte a Rudd-dal vívott első televíziós vitában.

A gazdaságban is igyekszik túllicitálni egymást a két legesélyesebb jelölt. A miniszterelnök 200 millió ausztrál dolláros csomagot jelentett be az autóipar támogatására, és más ipari szektoroknak is segítséget ígért. Az ellenzék vezére viszont azt sulykolja, hogy megválasztása esetén a legelső dolga lesz hatályon kívül helyezni a szén-dioxid-kibocsátási adót. Tony Abbott határozottan visszautasította Kevin Rudd vádját, hogy kormányra kerülésük után a konzervatívok több milliárd dolláros költségcsökkentésekbe kezdenének, például az egészségügyben vagy az oktatásban. Más kérdés, hogy az elmúlt évtized bányászati fellendülése – amelyet Kína szén- és vasércéhsége táplált – lassulóban van, így az ausztrál gazdaság ereje is csökken.

Véleménykülönbség mutatkozott a bal- és a jobboldali politikus között a melegházasság engedélyezése kapcsán is. Rudd kormányfő, ha újra győzne, már az első száz napban törvényjavaslatot terjesztene be a legalizálás érdekében – derült ki a tévévitában. Abbott ellenben arra hivatkozott, hogy a parlament egyszer már leszavazta az ügyet, ezért ő sem erőltetné.

A menedékkérők befogadásáért tüntetők Sydney-ben