Új mentőcsomagot kapnak a görögök?
Bár a CDU/CSU kényelmesen vezet a közvélemény-kutatások szerint a többi párt előtt, Merkel kancellár mindent megtett, hogy Görögország ne legyen kampánytéma. Brüsszelben nyílt titok, hogy a görögöknek további segítségre lesz szükségük. Finanszírozási gondokkal küzdenek továbbra is, ha az európai hitelezők nem engednek el valamennyit a görög adósságból, illetve, ha nem adnak több készpénzt a túlélésre. Berlin – akár a többi kormány –nem akart hallani erről, hiszen ez azt jelentené, hogy az európai adófizetők buktak Athén megmentésén, további pénzügyi segítséget pedig politikailag nehéz elfogadtatni otthon. Nemrég a nyári szünet előtt a Financial Times brüsszeli tudósítója azt tudakolta az Európai Bizottságtól, miért segíti a német kereszténydemokraták kampányát azzal, hogy úgy tesz, mintha minden rendben lenne a görögmentőprogrammal. Érdemi választ nem kapott.
Az alapprobléma, hogy az európai hitelezők nagyrészt már odaadták azt a pénzt Athénnak, aminek elvileg 2014 végéig ki kellett volna tartania. A mentőprogramba az európaiak 144,7 milliárd eurót ígértek, a legutóbbi júliusi utalással ebből már a Financial Times számításai szerint 133,6 milliárdot eljuttattak Görögországba. A hitelezők abban reménykednek, hogy felpörög az eddig nem túl sikeres görög privatizáció, és kisebb lesz az ország finanszírozási igénye. A problémáról korábban a Süddeutsche Zeitung is írt, és megkongatta a vészharangot a mentőprogram fennmaradó részét adó Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. Ehhez képest némi meglepetést okozott, hogy Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke arról beszélt pár hete egy interjúban, hogy csak jövő áprilisban foglalkoznak a kérdéssel az eurózóna pénzügyminiszterei.
A júliusi utalással kapcsolatban a Bundesbank jelentése szintén kritikus: a szerzők szerint „politikai nyomásra” hagyták jóvá a részletet az eurócsoportban. A jegybank elemzése kételkedik abban is, hogy a görögök képesek-e megfelelő tempóban és mértékben végrehajtani a mentőprogramban előírt reformokat. A programból menekülni próbáló IMF korábban is hangoztatta: a hitelezőknek már 2010-ben kellett volna átrendezi a magánkézben lévő görög államadósságot.
Az ellenzék Merkelt azzal vádolja, hogy becsapja a választókat. – Csúnya ébredés lesz a választások másnapján – közölte a hírrel kapcsolatban a szociáldemokraták részéről Carsten Schneider, költségvetési szakértő, aki azzal vádolta a kancellár asszonyt, hogy hazudik a választóknak a szavazás előtt a görög mentőprogram állapotával kapcsolatban. Bernd Lucke, az euróellenes új párt, az „Alternatíva Németországnak” vezetője szerint Merkel kormánya „homokot szór” a választók szemébe.
Merkelnek meglehetősen rosszul jön ez a fordulat. Noha minden felmérés szerint magabiztosan vezet a CDU/CSU (41 százalékkal a Der Spiegel szerint), a jelenlegi koalíciós partner, a szabad demokraták rossz szereplése (5 százalék) miatt kérdéses, hogyan, kikkel tud majd koalíciót alakítani a kereszténydemokrata párttömörülés. Merkel első, 2005–2009-es mandátuma alatt működő nagykoalíció a legkézenfekvőbb lehetőség most is, ám kérdéses, hogy az SPD-nek (25 százalékon áll) ehhez mennyi kedve lesz, tekintve, hogy az előző közös kormányzás óta nem bírtak jelentősen visszakapaszkodni a népszerűségi listán a közvélemény-kutatások szerint.
