Reccsen a tojás, dühöng a gazda
– Elegünk van! Ezeket a tojásokat hajlandók vagyunk fejlődő országoknak odaadni, csak ne maradjanak Franciaországban – közölte az AFP hírügynökséggel a tüntetők egyik szóvivője.
Bretagne több településén is ugyanaz a jelenet zajlott le: a városközpontban leparkoló kamionokról hatalmas mennyiségű tojást zúdítottak az utcára. A földet pillanatok alatt tojássárgája-tavak borították. S bár a százezer soknak tűnhet, ez csupán a franciaországi régió napi tojástermelésének öt százaléka. A gondok egyébként éppen a mennyiségből adódnak – a túltermelés tízszázalékos, és a termelők ma már csak 0,75 eurót kapnak a tojás kilójáért, miközben az előállítási költség 0,95 euró.
Az EU-t sem kímélik a francia tyúktulajdonosok, akik jó néhány gondjuk forrását az uniós belső piacban látják. A határok nélküli Európában akadálytalanul elárasztják a boltokat az olcsó spanyol, olasz és lengyel tojások, márpedig ezekkel képtelenség felvenni a versenyt. Bezzeg máshol nem tartják be olyan szigorúan az uniós előírásokat – dohognak a Bretagne-i gazdák, akik viszont költséges beruházásokat hajtottak végre a legújabb EU-irányelv miatt.
Meg kell magasítani a tyúkketreceket, amelyekben ritkábban vannak az állatok, így nagyobb terület jut egy-egy „lakónak”: ez a fő újdonság a tavaly hatályba lépett uniós szabályozásban. Sőt a tyúkoknak kaparóteret is biztosítani kell. Egy százezer tyúkot tartó francia gazda a Libération című napilapnak elpanaszolta, hogy a ketrecek átalakítására majdnem két és fél millió eurót költött.
Ez egybecseng azzal, amit a Baromfi Terméktanács szakértője korábban a Népszabadságnak elmondott: tyúkonként átlagosan ötezer forintba kerül a technológiacsere a telepeken, ami egy közepes, 60-70 ezer állatot tartó termelőnek 300–350 millió forint pluszkiadás. A nagynak minősülő termelőknél már százezer fölött van a tyúklétszám, azaz a félmilliárd forintot is meghaladja a költség.
Összekuszálja a szálakat, hogy a szigorú uniós játékszabályokat egyesek dicsérik, mások szidalmazzák. A bírálók szerint a tojótyúkok élénk vérmérsékletű állatok, amelyek a legkisebb stressz vagy takarmányozási hiba hatására nekiesnek egymásnak, és erre most már több helyük is van. Ráadásul nemcsak az új technológia bevezetése kerül sokba, hanem még az állandó költségek is emelkednek: kevesebb tyúk fér el egy-egy ketrecben, és mivel többet mozognak, több takarmányt is kell adni nekik.
Az ellenoldal arra hivatkozik, hogy állatjólét nélkül nincs egészséges élelmiszer – rendszeres mozgás híján a tyúkokban például leépül a csontozat, és ez csökkenti a tojások ásványianyag-tartalmát. Sőt a zsúfolt állattelepeken könnyebben kialakulnak a betegségek, amelyeket különféle gyógyszerekkel és vegyszerekkel igyekeznek távol tartani.
