'Vagy harcolsz, vagy menekülsz'
Egynapos gyászt tartanak holnap a szicíliai Cataniában, ahol a hétvégén hat illegális bevándorló fulladt a tengerbe, amikor egy halászhajóról úszva próbáltak meg kijutni a partra. Több mint száz társuk – többségükben Szíriából és Egyiptomból érkezett menekültek – szerencsésen túlélte a kalandot. Ők vagy a fedélzeten maradtak, vagy sikerült kievickélniük a szárazföldre, és az olasz hatóságok most vallomásaik alapján próbálják összerakni, mi is történt valójában. Az eset mögött szervezett bűnbandákat sejtenek. Az egyik túlélő, egy szíriai diák például elmondta, hogy 1500 eurót fizetett a tengeri útért, mert a polgárháború sújtotta országban nem volt más választása. „Vagy harcolsz, vagy menekülsz. A halált kellett megkockáztatnom, hogy élhessek. Vállaltam a veszélyt. Fizettem, és élek” – idézte szavait a La Repubblica napilap. A kis hajót egyébként valószínűleg egy nagyobb vontathatta egészen a partok közeléig, majd ott önállóan folytatta az utat, de megakadt egy homokzátonyon – derült ki a sajtóbeszámolókból.
Az utóbbi napokban-hetekben rendszeressé váltak a hasonló hírek: július végén úton Líbiából a legdélibb olasz sziget, Lampedusa felé valószínűleg a tengerbe veszett 31 menekült, a múlt héten pedig egy libériai zászló alatt futó tartályhajó kényszerült némi veszteglésre, miután a líbiai partok közelében a fedélzetére vett több mint száz bajba jutott menekülőt, amiért a máltai hatóságok nem engedték kikötni a szigetországban. Végül a tanker és a bevándorlók is Olaszországba mehettek, amiért nemcsak az Európai Unió belügyi biztosa, Cecilia Malmström, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is köszönetet mondott Rómának. Az idegenellenes Északi Liga európai parlamenti képviselője, Matteo Salvini viszont nyilatkozatban kifogásolta, hogy a kormány „több figyelmet és vendégszeretetet tanúsít az illegális bevándorlók, mint az olaszok iránt”.
A UNHCR egyébként a közelmúltban ismét felszólította a tengerjárók személyzetét és tulajdonosait, hogy fokozottan figyeljenek a vízen útnak indult migránsokra, és baj esetén nyújtsanak segítséget nekik. Talán ennek is köszönhető, hogy úgy tűnik, az idén eddig a korábbinál kevesebb emberéletet követelt a menekülők tengeri vándorlása. A hivatalos adatok szerint tavaly csaknem ötszázan vesztek a vízbe vagy tűntek el, míg az idei esztendő első felében negyvenen nem értek partot azok közül, akik – elsősorban Tunézia felől – illegálisan Olaszországba indultak. Pedig a konfliktus sújtotta arab országok mellett főleg Eritreából és Szomáliából menekülők száma emelkedést mutat ezen az útvonalon: a múlt évben január–júniusban 4500-an, az idén ebben az időszakban viszont – az UNHCR kimutatása szerint – 8400-an érkeztek Olaszországba vagy Máltára. Az idei adatok ráadásul valószínűleg gyorsabban nőnek majd: a legtöbb menedékkereső ebben az időszakban – főleg május és szeptember között – vág bele a kalandba, a mostani jó időjárás és a nyugodt tenger pedig különösen csábító.
A legnagyobb tömegben azonban nem itt áramlanak Európába az illegális bevándorlók. A BBC internetes honlapja által idézett becslés szerint mintegy 95 százalékuk Törökországból Görögországba szivárog át. Ott az EU szakosodott ügynöksége, a Frontex is segítséget nyújt a határ őrizetében. Többségük ugyancsak vízi úton vagy az Évrosz határfolyón próbál meg átjutni a görög oldalra, vagy az Égei-tengeren a Törökországhoz legközelebb eső görög szigetet, Leszboszt veszi célba. Ugyancsak a BBC számolt be arról, hogy az érintettek beszámolói és az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet információja szerint a görög rendőrség és a parti őrség gyakran egyszerűen visszafordítja őket a török vizekre. Igaz, az athéni hatóságok ezt tagadják, szerintük a menekülők maguk teszik kockára életüket, mert a görög hajókat észlelve szándékosan süllyesztik el ladikjaikat, hogy kénytelenek legyenek kimenteni őket. Azok, akik így jutnak partra, befogadóállomásokra kerülnek, ahol eddig egy évig tarthatták őket, egy friss jogszabály értelmében azonban 18 hónapra nőtt ez az időszak. Az új intézkedés, no meg az ottani életkörülmények miatt a hét végén lázadás tört ki egy Athénhoz közeli menekülttáborban. A zavargásokat csak a rohamrendőrség bevetésével tudták megfékezni.
Oroszországban razziákkal rendeznék a sokmilliós migránsközösség okozta gondokat
Harcot indítottak az orosz hatóságok az illegális bevándorlók ellen. A razziák a moszkvai és a szentpétervári piacokon kezdődtek, a törvénytelen külföldi munkavállalók nagy része ugyanis általában ilyen helyeken dolgozik és többnyire lakik is. Csak Moszkvában két nap alatt több mint ezer embert állítottak elő a bevándorlási hivatal és a rendőrség munkatársai. Az orosz fővárosban nagy hirtelenjében kialakított táborba azonban közülük csak mintegy hatszázan kerültek – többnyire vietnamiak.
A jogvédők bírálják a hatóságok akcióját, az alkalmanként szerintük indokolatlanul kemény fellépést. Azt is furcsállják, hogy a razziák a külföldiek ellen irányulnak, noha az után kezdték el üldözni őket, hogy nemrég egy moszkvai piacon konfliktus tört ki az intézkedő rendőrök és néhány dagesztáni, vagyis orosz állampolgárságú árus között. Mások viszont arra hivatkoznak, hogy lépni kell, mert egyes becslések szerint akár tízmillió illegális bevándorló is élhet a 140 milliós Oroszországban.
Az intézkedést ráadásul valószínűleg üdvözli a lakosság jelentős része is. Egy közelmúltbeli felmérés szerint az oroszok több mint harmada a más nemzetiségűek betelepülésében látja az államot fenyegető fő veszélyt, a Newsru.com internetes hírportál nem reprezentatív közvélemény-kutatásának eredménye pedig azt mutatja, hogy a megkérdezettek csaknem 80 százaléka inkább negatívan viszonyul a bevándorlókhoz.
