Obama a G20 országcsoport szentpétervári csúcsértekezletére elutazik, ahogy azt már kedd este megerősítette az NBC tévécsatorna The Tonight Show című műsorában, ahol elmondta: csalódást okozott neki a Snowden-ügyben hozott moszkvai döntés. Azt vetette orosz partnerei szemére, hogy gondolkodásmódjukban időről időre még mindig felülkerekedik a hidegháborús szemlélet.

Így az elnök – mivel csak a Putyinnal tervezett megbeszélését mondta le – most egy svédországi megállót készül beiktatni európai programjába.

Moszkvában biztosak abban, hogy a volt elemző sorsa körüli vita vezetett az Obama-vizit törléséhez. Ezt mondta Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója, aki közölte, hogy sajnálják a történteket, de az amerikai elnök moszkvai meghívása továbbra is érvényben van. Ugyanakkor hozzátette: a Kremlben úgy vélik, nem Oroszország okozta a problémát, amely szerinte jelzi, hogy Washington még mindig nem akarja az egyenlő jogok alapján építeni kapcsolatait Moszkvával. Az amerikaiak éveken át nem voltak hajlandók kiadatási egyezményt kötni, és e megállapodás hiányára hivatkozva rendre nemet mondtak, ha Oroszország valakinek a kitoloncolását kérte – fejtegette a tanácsadó.

Elemzők ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy Oroszországnak megvolt a lehetősége a feszültség enyhítésére. Snowden befogadását elhalaszthatták volna a szeptemberi csúcs utánra, vagy olyan iratot adhattak volna neki, amellyel elhagyhatta volna a reptéri tranzitot, de – megint csak a csúcsig –egy menekültbefogadó állomáson élhetett volna. Ehelyett azonban a kétoldalú kapcsolatok szempontjából a legproblematikusabb döntést hozták. Miniszteri szinten azonban folytatódik az egyeztetés: pénteken Washingtonban a két ország külügyi és védelmi tárcájának vezetője is találkozik egymással. Az olyan nemzetközi ügyek mellett, mint a szíriai polgárháború, az egyiptomi politikai válság vagy az iráni atomprogram, Snowden ügye ugyancsak téma lesz a megbeszéléseken. Ez utóbbiról nyilatkozott Michael Hayden, az NSA és a CIA volt igazgatója is. Nemcsak azt tagadta – miként az NBC-nek adott interjúban tette azt Obama is –, hogy az Egyesült Államok „az egész világ után kémkedik”, hanem arra is figyelmeztetett, hogy a nemzetközi hackertársadalom bosszúja, kibertámadások hulláma szabadulhatna rá az amerikai kormányzat és infrastruktúra informatikai hálózatára, ha letartóztatnák a kiszivárogtatót.

Maga Snowden változatlanul rejtőzködik a nyilvánosság elől. Ügyvédje, Anatolij Kucserena „biztonsági megfontolásokból” továbbra sem mondja meg, hol tartózkodik az ügyfele. Csak annyit árult el róla, hogy megkapta az oroszországi regisztrációt, egyelőre sehol sem dolgozik, a tartalékaiból él, és nekiállt oroszul tanulni. Azt tervezi, hogy kiáll az újságírók elé, de csak azután, hogy meglátogatta őt Moszkvában édesapja, akinek – a volt ügynök több barátjával és amerikai ügyvédjével együtt – már elküldték a hivatalos meghívót. Az amerikai kiszivárogtatót egyébként már kiszemelte magának az orosz parlamenti felsőház tudományos, oktatási és információpolitikai bizottságának egyik tagja, Ruszlan Gattarov is. A kormány párti honatya a Kommerszant napilap internetes kiadásának azt mondta, hogy szívesen bevonná Snowdent az orosz polgárok személyes adatainak védelméért tett erőfeszítésekbe.