Ám annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Államokat vagy Nyugat-Európát érje támadás, minimális. Inkább „puha célpontokra” tudnának könnyebben csapást mérni Marokkótól Bangladesig – mondta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a Snowden-ügy „mindent borított”, és annak dacára, hogy Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt konzultánsa önmagában jelentéktelen személyiség, az ügy még a német választási kampányban is téma lett. „Az oroszok kezében Snowden jó kártya: a moszkvai politika dönti el, hogy nyilvánosságra hozhat-e újabb információkat, igen vagy nem.”

Rendőri ellenőrzés Jemen fővárosában

Nógrádi emlékeztetett, hogy Barack Obama amerikai elnök bejelentette, a közfelháborodás nyomán az egész lehallgatási rendszert át fogják gondolni. Orosz és kínai részről pedig azt közölték, hogy kivonják a nyugati alkatrészeket a csúcstechnológiás berendezésekből, mert azokon keresztül lehallgathatóak. – Mindez arra utal, hogy néhány éven belül a lehallgatás sokkal magasabb szintre kerül – közölte a szakértő. „A terrorriadó megerősíti: egyedül az Egyesült Államok alkalmas rá, hogy az egész világra kiterjedő lehallgatórendszere révén a terrorfenyegetésről értesítse saját szövetségeseit, és felkérje őket, tegyék meg a megfelelő biztonsági intézkedéseket” – mondta a mostani riadó hátteréről Nógrádi György.

– Azzal párhuzamosan, ahogyan bővültek az al-Kaidával kapcsolatos ismereteink, maga a terrorszervezet is átalakult – mondta Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Az al-Kaida metamorfózisa című tanulmány szerzője emlékeztetett: az amerikaiak Irakból és Oszama Bin Laden megölésekor is bőséges információkhoz jutottak, több időt töltve a vezér merevlemezeinek átfésülésével, mint magával a likvidálással.

Az al-Kaida átalakulásával kapcsolatban Wagner Péter hangsúlyozza: ha a szervezet ellenállást érzett, megpróbálta kikerülni. Így világossá vált, hogy a központja egyre inkább a titkosszolgálatok látókörében van, a nyugati csapásmérési lehetőségek pedig beszűkültek. – Bin Laden haláláig vitatták, hogy mennyiben irányította később operatívan a terrorhálózatot. Idővel elkezdtek „franchise-rendszerben” működni, mégpedig a következő módon: az al-Kaidának az iszlamista szélsőségesek körében 2001 után kialakult presztízse nyomán helyi dzsihadista csoportosulások jelentkeztek be, hogy az al-Kaidához akarnak csatlakozni – magyarázta. A központtal leginkább a jemeni és szaúdi szervezetek egyesüléséből létrejött al-Kaida az Arab-félszigeten ápolta a legszorosabb kapcsolatot.

Wagner szerint három fő szempont vezette az al-Kaida műveleti átalakulását. Az egyik, hogy rájöttek: a nyugati dzsihadistákat nem tudják olyan jól toborozni az arab nyelv segítségével, ezért az angolra, franciára, németre és más nyelvekre is ráálltak. A közép-ázsiai iszlamistákhoz a török is jó közvetítő nyelv. Egy másik vonulat a modern multimédiás eszközök, a közösségi média, a Facebook használata. Méltató videókat is közölnek „hősi halottaikról”, rekrutációs céllal. A harmadik pedig az önradikalizáció, amelynek egyik iskolapéldája Wagner szerint a bostoni csecsen robbantók esete. A korszerű terrorrecept: „Lehetőleg ki se menj otthonról, hogy ne kelts feltűnést, maradj a chatszobában, radikalizálódj, és hajtsd végre, amit a Hogyan készítsünk bombát anya konyhájában? című internetes brosúrában olvastál!”