Rács mögött az érinthetetlenek
Igaz, néhányat közülük különválasztottak. Például a Pöröly-hadműveletet, amelyben több tucat magas rangú katonát ítéltek el azzal a váddal, hogy terrorcselekményekkel akart puccsot előkészíteni.
Az ítéletek szigora a török megfigyelőket is megdöbbentette. Az internetes sajtó az első pillanatban szinte levegő után kapkod – mondta például lapunknak egy megfigyelő. Hiszen életfogytig tartó börtönt kapott Ilker Basbug négycsillagos tábornok, aki a 2010-ig a török hadsereg, vagyis az amerikai után a második legnagyobb létszámú NATO-erő vezérkari főnöke volt. Ő viszonylag későn jelent meg a gyanúsítottak, majd a vádlottak között, sőt még hivatali ideje alatt hozzájárult ahhoz, hogy aktív tisztek, tábornokok ellen induljanak eljárások. Ezért népszerűtlen volt a tisztikarban, mert – úgymond – gazsulált Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöknek. Tényleges életfogytiglant kapott Veli Kücük nyugalmazott tábornok is, akit még Basbug küldött el az aktív szolgálatból. Őt, akár volt főnökét, ugyancsak azzal ítélte el a bíróság, hogy összeesküvő terrorista szervezetet vezetett, amely a demokratikus államrendet akarta felszámolni, meg akarta dönteni Erdogan kormányát. Ez lett volna a nacionalista Ergenekon titkos szövetség, amely a türkök mitikus közép-ázsiai őshazájáról kapta volna a nevét.
A civil összeesküvők közül például egyetemi rektorokat ítéltek el azért, mert állítólag rákényszerítették diákjaikat, hogy tüntessenek Erdogan iszlamista kormánypártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ellen. Egy neves újságíró, Ahmet Sik azzal került be az összeesküvők közé, hogy könyvet írt arról, mekkora befolyásra tett szert Törökországban Fethullah Gülen, az USA-ban élő iszlám hitszónok. Az ügyészek szerint ugyanis az Ergenekon megrendelésére készítette az oknyomozó kötetet. A kép még tarkábbá válik attól, hogy az elítéltek között szerepel a középbal ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) két képviselője, egy jelentéktelen szélsőbaloldali párt és egy hasonló súlyú szélsőjobb szervezet vezére.
Egyetlen ember van, akit azért ítéltek el, mert tényleg tett valamit: ő Alparslan Arslan, aki a Cumhuriyet című napilap ellen hajtott végre robbantásos merényletet, majd egy hétre rá megölte a török államtanács egyik bíróját, és négy másikat megsebesített. Ez még 2006 májusában történt, míg az Ergenekon-koncepciót csak egy évvel később kezdték kifejleszteni, akkor, amikor egy katonatiszt házában 27 kézigránátot találtak. A nagy összeesküvés képe ekkor kezdett kirajzolódni. A szorgos nyomozók újabb és újabb szálakat fűztek a szőttesbe, amíg összeállt a több száz fős vádlottcsapat: katonák, baloldali és szélsőjobboldali nacionalista értelmiségiek, politikusok, egyetemi emberek és néhány piti bűnöző. Aki ismeri a XX. századi Kelet-Európa történetét, ámul rajta, hogyan ismétlődhetnek meg régi forgatókönyvek a XXI. századi iszlám demokráciában.
A török közvélemény mindig is hitt abban, hogy létezik az úgynevezett „mély vagy rejtett állam”. Ez az országot irányító kemalista elit, amely akaratát büntetlenül végigviszi akkor is, ha éppen nincs hatalmon – mondta Dobrovits Mihály Törökország-kutató, történész. Ezért eleinte a sajtó és a társadalom is érdeklődő egyetértéssel figyelte, ahogy nyomoznak a magas rangú érinthetetlenek ellen. Az sem váltott ki zúgolódást, hogy a hadsereget megfosztották önállóságától, attól, hogy saját belátása szerint lépjen fel a kemáli elvek, az állam világi volta védelmében. Dobrovits szerint a mostanihoz fogható politikai per még nem volt a Török Köztársaság történelmében. A kutató úgy véli, egyelőre felmérhetetlen, miként reagál a társadalom, kivált-e az ügy olyan reakciót, mint az isztambuli Gezi park tervezett felszámolása. Összecsapások néhány tüntető és a rendőrök között eddig csak a börtön közelében voltak.
A kutató azon is tűnődik, vajon mi hozhatta össze a vádlottak padján ezt a nagyon különböző társaságot. Elképzelhetőnek tartja, hogy az Erdogan-féle kurd rendezés ellenfeleit vonták össze az Ergenekon „márkanév” alatt. A török hadsereg eddig három puccsot hajtott végre, egyszer pedig nyomásgyakorlással kényszerítette ki Necmettin Erbakan iszlamista Üdv Pártjának távozását a hatalomból. Napjainkban komoly katonai, biztonsági kihívás számára a szíriai polgárháború. Közben igyekeznek megfelelni a NATO-szövetségesek elvárásának is, és nehéz elképzelni, hogy a török tábornokok ne kísérnék figyelemmel, mire jutnak egyiptomi kollégáik a Muzulmán Testvériséggel. Dobrovits Mihály mindenesetre emlékeztetett arra, hogy Basbug tábornok az ítélet után küldött Twitter-üzenetében azt írta: a lelkiismerete tiszta, és a nemzeté lesz a végső szó.
