Nemzetegyesítés szavazatokért?
Akad azonban olyan vélemény is, miszerint a román nemzet egyesítését célzó nyilatkozatok megszaporodása inkább a jövő évi választásokkal függ össze: a Pruton túli, „második román államban” több százezer román állampolgár él.
A bukaresti újságírók fantáziáját mindenekelőtt az mozgatta meg, hogy Basescu rendkívül optimistán nyilatkozott Moldova uniós integrációjának esélyeiről. Csakhogy az európai csatlakozás addig szóba sem kerülhet, amíg az ország keleti határvonala bizonytalan, azaz a Dnyeszteren túli területek fölött a szakadár tiraszpoli kormány rendelkezik az orosz „békefenntartók” támogatásával. A Romania libera jobboldali napilap mérvadó vezércikkírója, Sabina Fati szerint Basescu elnök derűlátása mögött az állhat, hogy egyezségre jutott az oroszokkal Transznisztria jövőjéről. Chisinau lemondana a Dnyeszteren túli területről, cserébe pedig Oroszország nem gördítene akadályt a Moldovai Köztársaság uniós csatlakozása elé. Fati utal rá: Grúzia biztosnak tűnő NATO-csatlakozása azután került le a napirendről, hogy 2008-ban a Moszkva által támogatott déloszétiai szakadárok kiprovokálták a grúz–orosz háborút.
Lulea Marius Dorin, a „két román állam” fúziójáért nyíltan harcoló Actiunea 2012 szervezet elnöke „az egyre közelebbi egyesülés perspektívájával” hozza összefüggésbe a román külügyminiszter július elején Moszkvában tett látogatását is. Szerinte egyértelmű, hogy a tiraszpoli szakadár kormány és Chisinau nem létező párbeszédét megelégelve Bukarest magához ragadta a kezdeményezést, és közvetlen tárgyalásokat kezdett Oroszországgal az 1990-es évek eleje óta szunnyadó konfliktus rendezése érdekében. Márpedig jelenleg ez a román–moldovai egyesülés egyetlen akadálya, húzza alá Dorin.
A Ziarul financiar gazdasági napilap azt is kiszámolta, hogy megérné-e Romániának egyesülni Moldvával. A válasz: nem igazán. A csatlakozás után Románia lakossága közel négymillió fővel, területe pedig 34 ezernégyzetkilométerrel gyarapodna. A román bruttó nemzeti össztermék 5,5 milliárd euróval nőne, ami a jelenlegi GDP alig több mint négy százalékának felel meg. Rá adásul az egy főre eső nemzeti termék ezer euróval visszaesne.
Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Külkapcsolatok Intézetének igazgatója szerint egyelőre szó sincs arról, hogy Románia kezdeni akar bármit is a Moldovai Köztársasággal. Nincs koherens projekt, a témával kapcsolatos nyilatkozatözön szerinte kizárólag a jövő évi európai parlamenti és elnökválasztásokkal függ össze. A szakértő utalt arra, hogy a múlt héten bejelentette párttá alakulását a Népi Mozgalom, amelyet márciusban még alapítványként jegyeztetett be Cristian Diaconescu elnöki tanácsos, és amelyhez több Traian Basescuhoz közel álló politikus csatlakozott.
Az államfő a Demokrata Liberális Párt (PDL) márciusi kongresszusa után nyíltan szakított korábbi pártjával, miután az nem az általa preferált Elena Udreát választotta meg elnökének. A határon túli románok eddig túlnyomórészt a PDL-re szavaztak, Basescu viszont biztos akar lenni abban, hogy a jövőben ez másként lesz.
A Népi Mozgalom Párt (PMP) élére egy fiatal parlamenti képviselő, Eugen Tomac került, aki személyes honlapján „besszarábiai törvényhozóként” mutatkozik be. Ő az egyetlen, aki képviselői irodát nyitott Chisinauban. 1981-ben Ukrajnában – az önéletrajza szerint Dél- Besszarábiában – született. 2009–2012 között államtitkárként a határon túli románok hivatalát vezette. A bukaresti parlamentbe tavaly decemberben a PDL színeiben választották meg. A Moldovai Köztársaságot is magába foglaló 2. külhoni választókerületben a voksok 78 százalékát szerezte meg, vagyis, ha valaki, hát ő képes „átmenteni” a határon túli szavazatokat az államfő új pártjának.
