Magyarországon jóval könnyebb besétálni az unió helyi képviseleteibe – de hol is vannak? És mit segítenek megérteni?

A hangzatos nevű Európai Unió Házának Budapest ad otthont, ám aki tudja, hogy hol van, megnyugodhat: elit kisebbséghez tartozik. Egyébként a Lövőház utcában kell keresni, vagy ha így egyszerűbb: a Millenáris Parkban. Lehetne persze központibb helyen, és volt is, a belvárosi Deák Ferenc utcában (a fiatalabbak kedvéért: Fashion Street), ott viszont egy irodaház jól őrzött, láthatatlan emeletén sikerült elrejteni… 2010-ben költözött az Európai Bizottság képviselete és az Európai Parlament tájékoztatási irodája a Millenáris szélére, de azért lássuk be: ez nem az a hely, ahol véletlenül belebotlanak a járókelők.

Aki mégis erre jár és próbál megtudni valamit az EU-ról, felmarkolhat nagy köteg tájékoztató kiadványt. Csakhogy ezek többségével ugyanaz a baj, mint az uniós intézményekkel: szépek, láthatóan sok pénzből készültek, ám a földi halandónak megközelíthetetlenek. Unalmas stílusban, nehézkes nyelvezettel, szakszavakkal tűzdelt propagandába burkolva mutatnak be – amúgy – fontos témákat. Nem kell természetesen Budapestig utazni, ha bárki szeretne „belekóstolni” az EU-ba. Mind a tizenkilenc megyeszékhelyen működik Europe Direct tájékoztató központ, ahol lehet kérdezni, utánanézni, tájékoztató anyagokat felnyalábolni. (Mindenki tegye a szívére a kezét: tudja akár egy ilyen központról is, hogy hol van?) Halkan jegyezzük meg, hogy internet-hozzáféréssel – és főleg nyelvtudással – odahaza legalább olyan gyorsan választ kaphatunk az unióval kapcsolatos kérdésekre.

Ha vannak ilyen kérdések.

Merthogy az unió nemcsak fizikailag bujkál a polgárok elől: mintha az igazán érdekes, a mindennapokat érintő témákat is rejtegetné előlük. Szeret ellenben olyan – a nagyközönséget aligha lázba hozó – ügyekről vitákat és konzultációkat rendezni, mint például az Európa 2020 stratégia, a lisszaboni szerződés, a fenntartható fejlődés vagy az európai stabilitási mechanizmus. A médiát olyan sajtóközleményekkel „bombázza”, amelyeknek gyakran már a címük olyan hervasztó, hogy az embernek nincs kedve továbbolvasni.

Pedig annyi izgalmas dolgot lehetne mesélni az EU-ról – na persze érdekesen és közérthetően. Arról, hogy a hétköznapokban is jelen van az unió, szinte mindenütt: létezik egységes európai szabályozás az élelmiszercímkékre, a fürdővizek minőségére, a cigarettásdobozokon lévő figyelmeztetésekre, a gyermekjátékokban vagy a kozmetikumokban lévő veszélyes anyagok kitiltására, a mobiltelefonok barangolási díjaira, az üzemanyagok összetételére – és a sor még hosszan folytatható. Ez az unió színesebb, átélhetőbb oldala, a napi hírfolyamban mégis ebből látszik kevesebb. Sokkal kevesebb.

Felejtsük el egy pillanatra az intézményi reformokat, a konvergencia kritériumokat és a közös agrárpolitikát. Nyár van, nézzük végre az EU hűsítőbb történeteit!

Fürdőzők a Dunánál. Mit szól az EU a vízminőséghez?