Birokra kel a szankciókkal Rohani
A közel-keleti ország sajátos hatalommegosztására jellemzően a teheráni média már szombaton elnökként említette Rohanit, miután megkapta a Legfőbb Vezető, Ali Hamenei ajatollah támogatását. Bár az 1979-es iszlám forradalom óta most először fordult elő, hogy – az amerikaiak és az izraeliek kivételével – a külföld képviselőit is meghívták az elnöki beiktatásra, a nemzetközi közösség egyelőre óvatosan fogadja a nyitást. Mintegy félszáz, jobbára térségbeli és fejlődő állam képviseltette magát megfelelő szinten.
Rohani szerint bár a nukleáris kérdésben folytatott tárgyalások Európával és potenciálisan az Egyesült Államokkal kiutat jelenthetnek a jelenlegi válságból, az amerikai képviselőház épp Rohani beiktatása előttre időzítve döntött újabb szankciókról.
– Nem szerencsés, hogy meg sem várva Rohani lépéseit, már korlátozzák a mozgásterét. Ez a kívánthoz képest ellenkező hatást érhet el, kontraproduktív lehet – mondta lapunknak adott értékelésében N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő. A Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatója és főmunkatársa emlékeztetett: ilyen helyzetbe került korábban Mohamed Hatami reformszellemű iráni elnök (1997–2005) is, majd megkapta a világ a keményvonalas Mahmud Ahmadinezsadot (2005–2013).
Izrael mindenesetre előre pesszimista. „Iránnak új elnöke lett, de a rezsim célja ugyanaz maradt, mint eddig volt” – közölte a Twitter mikroblogon Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki úgy tartja, hogy a zsidó államot létében fenyegeti az iráni atomprogram. Irán szerint azonban az békés célokat szolgál.
Mindenesetre Rohani a politika számos területén alapvető változásokat ígér; ezt a Rouhanimeter.com weblapon 45 pontban gyűjtötték össze, angol és perzsa nyelven is követhetően, és az elnök első száz napjára is mérik előrehaladását. Átláthatóságot szorgalmaz a politikában, így a nukleáris kérdésben is, miközben fel kíván lépni az „elnyomó szankciókkal” szemben. A gazdaságban vissza akarja állítani a központi bank függetlenségét, és céljai között szerepel a riál megerősítése. A külpolitikában az öbölállamokkal, főleg Szaúd-Arábiával való kapcsolatok javítását szorgalmazza. Míg Teherán az iszlám világon belül a síita áramlat vezetője, Rijád a szunnitáknál tölt be hasonló szerepet.
A várakozásoknak megfelelően Rohani Mohamad Dzsavad Zarif volt ENSZ-nagykövetet jelölte külügyminiszternek; a tárcavezetőket a madzslisznak, a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
A New York Times vasárnapi teheráni riportja a mindennapi életet is érintő ellátási nehézségekről, így vaj- és gyógyszerhiányról, valamint időben ki nem fizetett pedagógusbérekről tesz említést. – Az üzletek nyitva vannak, más kérdés, hogy kinek van pénze megvásárolni a termékeket. A szankciók ugyan nem lehetetlenítették el, de körülményessé tették az árubeszerzést, és ezzel megdrágították a cikkeket – mondja saját tapasztalatait felelevenítve N. Rózsa Erzsébet, aki júniusban járt legutóbb Iránban.
A választási kampányban több elnökjelölt, köztük Rohani is bírálta Ahmadinezsad gazdaságpolitikáját. Most a törvényhozás előtt az új elnök 42 százalékos, az eddigi hivatalos adatnál tíz százalékponttal magasabb inflációs rátát említett; ez független elemzők szerint még magasabb lehet. Irán ma mintegy napi egymillió hordó olajat exportál, kevesebb mint felét a szankciók előtti mennyiségnek. – Ezzel együtt az ország két évre elegendő devizatartalékkal rendelkezik – mondta N. Rózsa Erzsébet.
