Megindul a pribékvadászat
Alexandru Visinescu az első az egykori pribékek közül, akinek fél évszázada elkövetett tetteiért felelnie kell –egyelőre a nyilvánosság előtt, de a Bjozához hasonló meghurcoltak számára ez önmagában óriási elégtétel. Az intézet közleménye nyomán újságírók valósággal megrohamozták a jelenleg 88 éves Visinescu otthonát Bukarest belvárosában. Az egykori börtönparancsnok ököllel próbálta elkergetni a riportereket, nyomdafestéket nem tűrő szitoközönt zúdítva rájuk.
A Ramnicu Sarat-i börtönben, amelyet 1956 és 1963 között Alexandru Visinescu irányított, a foglyokat rendszeresen bántalmazták. Ha lehet, a fizikai bántalmazásoknál is elviselhetetlenebb kínt jelentett a teljes elszigeteltség. A néhány éve elhunyt parasztpárti vezető, Corneliu Coposu felidézte, hogy nyolcévi fogság után újra meg kellett tanulnia beszélni.
Visinescu az IICCMER szerint a Nemzeti Parasztpárt hat egykori vezetőjének haláláért tehető felelőssé. – A birtokunkban vannak olyan bizonyítékok – egykori foglyok és őrök tanúvallomásai, orvosi jelentések –, amelyek igazolják, hogy Alexandru Visinescu büntetőjogilag felelős a parancsnoksága idején a Ramnicu Sarat-i börtönben bekövetkezett halálesetekért – mutatott rá közleményében Andrei Muraru, az IICCMER ügyvezető igazgatója.
A Visinescu irányításával zajló kegyetlenkedések az akkori kommunista törvényeket is súlyosan sértették. Vizsgálat is indult, de a bűnösök megúszták felelősségre vonás nélkül. Ötven évig legalábbis.
– A Román Kommunista Párt új vezetése által folytatott vizsgálat 1968-ban kimutatta a börtönökben zajló visszaéléseket, de a pártvezetés átvette az igazságszolgáltatás helyét, és úgy döntött, hogy a bűnösök ne büntetőjogilag feleljenek, csupán a párt szankcionálja őket. És éppen ez a lépés függesztette fel a büntetőjogi felelősség elévülését – magyarázta lapunknak Adrianna Niculescu, az IICCMER szóvivője, miért nem fogja megúszni a vizsgálatot Visinescu. Az intézet ugyanis korábban hat ügyben már tett feljelentést politikai foglyok egykori kínzói ellen, de az ügyészség mindannyiszor elutasította a vizsgálatot, arra hivatkozva, hogy a bűncselekmények elévültek.
Az intézet további 34 olyan személy leleplezésére készül, akik az egykori politikai foglyok kínzásával, szándékos emberöléssel, illetve népirtással vádolhatók. A névsor a következő hetekben kerül nyilvánosságra – közölte a szóvivő.
A legvérszomjasabb kínzók egyike Ion Ficioru, a Duna-deltai peripravai munkatábor volt parancsnoka – idézi fel a tábort megjárt, most 75 éves Octav Bjoza. Tizenöt társával együtt az 1956-os magyarországi forradalommal való szimpatizálás vádjával tartóztatták le. Tizenöt évi kényszermunkát kapott. Egyik sorstársa és barátja a kolozsvári Varró János volt, aki tudomása szerint pár éve Kecskeméten hunyt el. Ficioru viszont ma is él, és hatalmas nyugdíja van. A politikai foglyok szervezetének elnöke ezért kissé megkésettnek tartja a leleplezést.
– A mérnöknyugdíjam 1300 lej (85 ezer forint), ami alig kétharmada annak, amit egy egykori altiszt kap, aki bennünket ütlegelt. Az egykori tisztek nyugdíja 5-9 ezer lejre rúg. Ha a rendszerváltás után történik meg az elszámoltatás, akkor ennek az igazságtalanságnak elejét lehetett volna venni. Viszont a kommunizmus perének még lenne értelme, hogy tanulságul szolgáljon a fiatal nemzedékek számára – mondta a Népszabadságnak az egykori politikai fogoly. Hangsúlyozta ugyanakkor: kétli, hogy Visinescut és társait valaha elítélik.
Ezzel szemben Marius Oprea, az IICCMER korábbi igazgatója úgy látja, a Visinescu-üggyel megindulhat az egykori pribékek elszámoltatása. Miért pont most? Oprea szerint valaki vélhetően bizonyítani akar. Munka pedig lenne épp elég: a történész szerint csaknem 620 ezerre tehető az egykori politikai foglyok száma, húsz százalékuk pedig soha nem tért haza.
