A feltehetően oktatási segédanyagnak készült prezentáció részletesen bemutat egy XKeyscore nevű programot. Ennek segítségével nagyon egyszerűen, legördülő menük és kulcsszavak segítségével bárkinek az elektronikus leveleit, internetes böngészését, chateléseit megkereshetik és követhetik a titkosszolgálat alkalmazottai. Ehhez semmiféle engedélyt nem kell kérniük, és nem is ellenőrzik őket. Elég a számítógépes adatkérő űrlapon általánosságban megindokolniuk a keresést. Engedélyt csak akkor kell kérniük, ha amerikai személyt figyelnek meg, de az interneten nehéz megállapítani valakinek az állampolgárságát. Az XKeyscore óriási adatbázisban keres, és szinte mindenre képes: a brit napilap szerint vissza tudja követni például, kik és honnan látogattak meg egy szélsőséges iszlám nézeteket terjesztő honlapot. Azt is ki tudja szűrni, hogy egy adott napon például Németországból kik kerestek rá egy terroristavezér nevére. De arra is képes, hogy valós időben betekintést nyújtson valakinek a Facebookon folytatott chatelésébe.

A teljes kontrollnak csak az adathalmaz nagysága szab határt. Olyan brutális mennyiségű információt szív fel mindennap az NSA a fontos internetkábelek „megcsapolásával”, hogy azt nincs hol tárolni. Az amerikai titkosszolgálat folyamatosan bővíti kapacitásait, és a The Washington Post minapi cikke szerint hatalmas adatközpontokat épít most is. Ám a legtöbb adatot így is legfeljebb három napig tárolják, hogy legyen hely a többinek. Azokat az adatokat, amelyekről úgy vélik, később fontosak lehetnek, más tárhelyekre másolják át, prioritásuktól függően. Az XKeyscore feladata elsősorban az, hogy az összes ilyen adatbázisban keressen.

A kiszivárogtatásokkal egy időben, szerdán heves vita zajlott az amerikai szenátus igazságügyi bizottságában a telefonálási adatokat összegyűjtő program hasznáról. Az amerikai hatóságok a meghallgatás előtt három, korábban titkos iratot is nyilvánosságra hoztak, átláthatóbbnak mutatva a programot. Ám ez sem a honatyák többségét, sem a sajtót nem győzte meg. Véleményük szerint még mindig nem világos, milyen alapon és pontosan milyen szabályok szerint hagyták jóvá a programot, amely minden telefontársaságot arra kötelez, hogy adja át az NSA-nak az összes hívás adatait (de nem a tartalmát). A bizottság elnöke, a demokrata Patrick J. Leahy szenátor elmondta: átnézte a neki átadott titkos adatokat és információkat a telefonadatok gyűjtéséről, ám még mindig úgy véli, annak haszna megkérdőjelezhető, nem járul hozzá a nemzetbiztonság védelméhez. A meghallgatás során a The New York Times tudósítása szerint a titkosszolgálatok és hatóságok jelen lévő képviselői is kénytelenek voltak elismerni: csupán egyetlen olyan eset volt, amikor fontos információt nyújtott a program a terror elleni küzdelemben. Két hónappal Snowden kiszivárogtatásai után tehát már biztosan állítható: megfordult a hangulat az amerikai törvényhozásban. Immár a titkos programok korábbi védelmezői is úgy látják, hogy új törvényekre vagy a régiek módosítására van szükség, hogy ezek a folyamatok transzparensebben működjenek, és hogy megfelelő felügyeletet kapjanak.