Közölték, hogy a kétszáz fős alsóházban 101 támogatójuk van, ezért felszólították az elnököt, hogy az alkotmányos szokásoknak megfelelően nevezze ki a kormányfőjelöltet és a kabinetet. Zeman azt üzente vissza, hogy a szokásjog ostobaság. Az alaptörvény rendelkezései alapján két alkalommal saját belátása szerint dönthet a miniszterelnökjelölt személyéről és a kabinet összetételéről. Még aznap megbízta kormányalakítással Jirí Rusnokot, aki több mint kéthetes szívós munkával összeverbuválta azt a társaságot, amelyet az államfő szakértői kormánynak nevezett. A jobboldali politikusok viszont Milos Zeman haverjainak és vicinális politikusoknak mondják őket. Hasonló álláspontra helyezkedett Bohuslav Sobotka, a cseh szocdemek (CSSD) elnöke.

Azóta nemcsak a miniszterelnök, hanem az államfő is kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy augusztus 8-án bizalmat kapjanak. A volt jobbközép koalíció tagjai azonban naponta teszik le a nagyesküt, hogy a jövő héten egységesen nemmel voksolnak, s még aznap határozatban szólítják fel az államfőt, hogy tartsa tiszteletben a parlamenti többség óhaját. Milos Zeman mindezek ismeretében alighanem már csak arra törekszik, hogy legalább kétesélyessé tegye a megmérettetést, és ne szenvedjen csúfos politikai vereséget. Ami lehetséges, mert a baloldaliak még nem vallottak színt. A kommunisták (KSCM) majd csak a kormányprogram ismeretében döntenek. A szocdemek között éles vita tört ki, amelyet az államfő igyekszik pártbeli hívei révén befolyásolni. Bohuslav Sobotka és több elnökségi tag hallani sem akar Jirí Rusnok kormányának támogatásáról. Közölte: amíg ő áll a párt élén, addig a szocdemeket nem vezényelhetik a Hradzsinból. Ő mielőbbi előre hozott választásokat akar. A két alelnök, Michal Hasek és Zdenek Skromach, valamint több befolyásos baloldali megyei politikus viszont az államfő óhajának megfelelően ismételgeti: az ideiglenes kabinet regnálása jobb megoldás a jobboldaliak elhúzódó dáridójánál.

Az államfő hivatalba lépése óta hangoztatja, hogy mivel nem parlamenti háttéralkukkal, hanem a polgárok szavazataival választották meg, elődeihez képest erősebb a mandátuma. Ezt érvényesíteni is óhajtja. Egyre több prágai politológus szerint viszont valójában „zemanokrácia”, vagyis sajátos félelnöki rendszer kiépítésén dolgozik, amit az új kormány kinevezésével is igazolt.

A tűzzel játszik. A parlamenti demokrácia hagyományaira fittyet hányó döntései összekovácsolhatják a viszálykodásokban és korrupciós botrányokban fuldokló jobboldalt. Egyúttal a jórészt általa szított ellentétek meggyengíthetik a jelenlegi legerősebb cseh politikai erőt, a népszerűségi listákat harmincnégy százalékos támogatással toronymagasan vezető szocdemeket. Így az államfő akarata ellenére akár az előre hozott vagy a jövő májusi szavazások eredményét is befolyásolhatja. Nem véletlenül erősödnek Prágában azok a hangok, amelyek a jövő heti bizalmi szavazáson az elnök megleckéztetését követelik. Ez akkor következhet be, ha a jelöltjei minimális támogatást kapnak. Vagy még annyit sem. Ha ez sem józanítja ki, akkor pedig jogkörének a korlátozását követelik. Milos Zeman viszont semmiképpen sem óhajt ünnepi alkalmak díszfigurájává és a dokumentumokat aláíró géppé süllyedni.