Manning 2007-ben lépett be az amerikai hadseregbe; 2009-ben helyezték Irakba, ahol hírszerzési információkat elemzett. Így történhetett, hogy hozzáfért titkos és bizalmas iratokhoz is. A vád szerint már kiküldetésének kezdetén, a védelem szerint csak 2010 elején kapcsolatba lépett a WikiLeaksszel. A továbbra is Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodó Julian Assange vezette szervezetnek ő adta át a legnagyobb visszhangot kiváltó kiszivárogtatások „nyersanyagait.” Tőle kapta például a WikiLeaks a 2007-ben Bagdadban készült videót, amelyen egy amerikai helikopterből tüzet nyitnak egy utcasarkon álló csoportra. A támadásban legalább kilenc civil meghalt, köztük a Reuters két munkatársa. Manning szivárogtatta ki az iraki és afganisztáni harctéri jelentéseket és a több mint negyedmillió amerikai diplomáciai táviratot is.

A 25 éves közlegényt 2010 májusában tartóztatták le – azután, hogy egy internetes csevegésben bevallotta tettét egy hackernek, aki feljelentette. Manninget hónapokig magánzárkában tartották, meztelenre vetkőztetve – emiatt bármilyen büntetést is kap, azt kárpótlásul 112 nappal csökkentik. 22 vádpontot hoztak fel ellene, ezek közül az ellenség segítése volt a legsúlyosabb, ami életfogytiglani börtönt is vonhatott volna maga után. Remélve, hogy utóbbit elkerülheti, több más vádpontban márciusban elismerte bűnösségét – már ezek miatt is húsz évre börtönbe zárhatják.

A záróbeszédek csütörtökön hangzottak el. Ezek során, illetve a tárgyalás két hónapja alatt két, egymásnak ellentmondó kép rajzolódott ki a vádlottról. A közlegény ügyvédje, David Coombs szerint Manning egy fiatal, naiv személy, aki számára az emberi élet hatalmas érték, és akit mélységesen felkavartak az amerikai hadsereg által az iraki és afganisztáni hadszíntéren elkövetett kegyetlenségek. Manning „vérszomjasnak” nevezte az amerikai hadsereget a hadbíróság előtt. A vádlott és ügyvédje azt állítják, Manning nem publikált mindent meggondolatlanul, amit csak talált: több millió titkos dokumentumhoz fért hozzá, ám összesen mintegy 720 ezret hozott nyilvánosságra. Azokat, amelyek szerinte nem árthatnak az amerikai nemzetbiztonságnak, és amelyek vitát indíthatnak az USA hadseregének iraki és afganisztáni szerepvállalásáról.

Ashdan Fein őrnagy, katonai ügyész szerint azonban Manning áruló, akit gonosz szándékok vezéreltek és akit semmi más nem érdekelt, csak a hírnév. Ezért mindent nyilvánosságra hozott, amit csak le tudott tölteni. Azzal a céllal tette, hogy ezek mindenki számára elérhetőek legyenek az interneten. Tudnia kellett, hogy azok az al-Kaida, azaz az ellenség kezébe fognak kerülni. A vád egyik fontos érve, hogy a kiszivárogtatott iratokból találtak néhányat Oszama bin Laden rejtekhelyén is, miután az amerikai haditengerészet kommandója 2011 májusában megrohamozta a terroristavezér pakisztáni házát és meggyilkolta.

Manning és az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtési módszereit május végén kiszivárogtató Edward Snowden között sokan párhuzamot vonnak. A két ügy arra is rávilágít: az amerikai hadseregben, hírszerzésben tömegek férnek hozzá bizalmas dokumentumokhoz. Manning „olyan dokumentumokat töltött le, amelyhez félmillió embernek volt hozzáférése. (...) Elkerülhetetlen volt, hogy megtörténjen” idézi a Reuters az egykori CIA-munkatárs JosephWipplt, a bostoni egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzorát.