Két év múlva ledózerolhatnák a romatelepeket
Mutatja az újságot, amely az illetékes pozsonyi minisztérium az építkezési engedélyek szigorításának tervezetét közölte. Ha ezt a jogszabályt kora ősszel elfogadják, akkor jövő júliustól legfeljebb egy év türelmi időt kapnak arra az engedély nélkül építkezők, hogy legalizálják a létesítményüket. Ha ezalatt nem teszik meg, akkor a helyi önkormányzat felszólítására kötelesek lesznek azt lebontani, s ha a megadott határidőn belül a felszólításnak nem engedelmeskednek, akkor a hatóság teszi meg az érintett személy költségére. Ezenkívül súlyos pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel is sújthatják.
– Égető szükség van ilyen szigorú jogszabályra, mert elképesztő méretet öltöttek az engedély nélküli építkezések. Elsősorban azért, mert az illetékes önkormányzatok többsége nem lép fel ellenük. Igaz, eddig nem sok eszközük volt a „feketeépítkezések” leállítására. Egy év múlva azonban megváltozik a helyzet – érvelt Frantisek Palko, a kereskedelmi és építkezésügyi tárca államtitkára.
Ekkora visszhangot és felzúdulást a rendszerváltás óta egyetlen törvénytervezet sem váltott ki Szlovákiában. Lukács Zsolt, a szlovákiai építkezési vállalkozók szövetségének elnöke egyetért a készülő jogszabály alapvető céljával, de egyes rendelkezései legalábbis vitathatóak. – A kölcsönből, jelzálogból családi vagy hétvégi házat építő személyek engedély nélkül aligha láttak munkához.
A tehetős építtetőknek pedig lesz annyi pénzük és összeköttetésük, hogy a papírjaikat egy év alatt rendbe tegyék, ha eddig ezt elmulasztották. Főleg a romáknak viszont esélyük sincs erre – közölte. Szlovákiában legalább hétszáz olyan gettó van, amelynek a viskóit engedély nélkül, rendezetlen tulajdonjogú telkeken húzták fel. Ezeket ma még nem lehet csak úgy ledózerolni, bár Kassa környékén megpróbálkoztak ilyesmivel. Egyszerűen szeméttelepnek minősítették a putrikat, ám az ott lakók vasvillákkal, késekkel, ásókkal kergették el a munkásokat. – A történtek igazolják, hogy a törvénytervezet ebben a formájában végrehajthatatlan. Nálunk kétszáz illegálisan összetákolt épületben legalább ezren tengődnek. Hova helyeznénk el őket, ha ezeket rövid időn belül le kellene dózerolni?
Pozsonyban a hivatalnok urak csak terveznek, de a következményekkel nem számolnak – tárja szét a karját Miroslav Galas keceri (Kecerovce) polgármester. Krasznahorkaváraljai kollégája, Bolló Péter arról tájékoztat, hogy náluk már tavaly óta forrnak az indulatok. – A romák a múlt század hetvenes éveiben feketén építkeztek a vár alatt. Akkor a szocializmusban megtehették, hiszen az a jelszó érvényesült, hogy minden a népé. A rendszerváltás után az elődeim sok mindennel próbálkoztak, ingatlancserével, kiköltöztetéssel, de felsőbb segítség nélkül képtelenek voltak rendet teremteni. Tetézi a bajt, hogy a cigánysor alatti telket Marián Kotleba, a szélsőséges Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke vásárolta meg, ráadásul egy környékbeli magyar tulajdonostól – idézi fel a történteket.
– Nem adtam el a telket, hanem odaajándékoztam a Kitakarítani és használni civil szerveződésnek, amelyről nem tudtam, hogy Kotleba alapította – csattan fel Szaniszló István hangja. Kissé lehiggadva folytatja: – Nézze, én a kárpótlási törvény életbelépése óta, csaknem két évtizede küzdöttem azért, hogy az 1500 négyzetméternyi területen visszakapjam tulajdonosi jogomat. Kérvények tucatjait körmöltem, perek sokaságát indítottam, még a pozsonyi kormányhivatalban is kilincseltem, miközben felajánlottam a romáknak, hogy vegyék meg az ingatlant, aztán legalizálják a lakhelyüket. A hivatalok úgy dobálták egymásnak az aktákat, mint a forró krumplit. Belefáradtam, elég volt – szögezi le a volt tulajdonos.
Kotleba, a rasszista nézeteiről elhíresült pártvezér kijelentette, hogy rövidesen Izrael mintájára cselekszik; a zsidó állam szintén buldózerekkel rombolta le az illegális telepeket. – Itt is visszaállítjuk az eredeti állapotot, a hiteles dokumentumok alapján füves, lakatlan területet – tette hozzá. Tervét már tavaly és idén is valóra váltotta volna, de a rendőrség és a mintegy kilencszáz érintett helyi roma polgár egyelőre megakadályozta őt ebben. Az utóbbiak aggódva várják a beharangozott jogszabály elfogadását.
Rigó Péter évek óta szeretné törvényesen rendezni félig kész házának és a teleknek a tulajdonjogát. – Négyzetméterenként húsz eurót (csaknem hatezer forint) kért Szaniszló úr, hát honnan van nekem ennyi pénzem? Alkalmi munkából és segélyből élek, részletekben szerettem volna törleszteni az ajánlottnál méltányosabb összeget, de nem tudtunk szót érteni. Kotleba vezér még tárgyalni sem hajlandó – panaszolja Rigó Péter. –
Nagyot téved, aki azt hiszi, hogy ilyen érzéketlen törvénnyel több ezer polgár ügye rendeződhet. Éppen ellenkezőleg, még csak súlyosbodhat a helyzetük, hiszen már tető sem lenne a fejük felett, jelentősebb számú szociális bérlakás felépítésére meg nincs pénz a költségvetésben, legfeljebb uniós forrásokra támaszkodhatnánk, de ilyen projektünk egyelőre nincs – nyilatkozta Klára Orgovánová, a pozsonyi Roma Intézet igazgatónője.
Peter Polák romaügyi kormánybiztos erre azt válaszolta, hogy nem kell félreverni a harangokat. – Igyekszünk elérni, hogy azok, akiknek a szociális helyzete indokolja, kapjanak hosszabb türelmi időt a szükséges engedélyek beszerzésére. Egyelőre húsz érintett településen pedig az állam hivatalos becslése alapján kárpótolná a törvényes ingatlantulajdonosokat. Ezt az összeget a telken építkezők kamatmentesen, részletekben fizetnék vissza a kincstárba. Ezután hivatalosan is ők lennének a tulajdonosok, majd utólag rendezhetnék az építési engedélyt is. A feltétel az lesz, hogy az illetőnek ne legyen köztartozása – tájékoztatta lapunkat.
Gunár Lajos tekintete erre csak kissé enyhül meg: – Nem elvetni való ez a próbálkozás, csak azt el sem tudom képzelni, hogy honnan lesz pénz mintegy hétszáz cigánygettó legalizálására ilyen válságos években. S egyáltalán, érdemes-e a többségében ócska vityillókat megtartani? Ha pedig nem, úgy meg hová költözzék sok-sok ezer roma?
