Murszit letartóztatták, összecsaptak az ellentáborok
A téren óriási számban voltak Abdel Fattah al-Sziszi tábornok, hadsereg-főparancsnok méretes arcképei. Szemmel láthatóan építik a generális kultuszát. Többen iszlám jelképeket és kopt kereszteket vittek, demonstrálva a gyűlés felekezetközi jellegét. Az ideiglenes kormányzat ellenfelei eddig is demonstrációkat tartottak a rendes pénteki ima után. Most is összegyűltek a Naszr városrészben lévő téren, a Raba’a al-Adavija-mecsetnél. Ők viszont Mohamed Murszi lemondatott elnök arcképei alatt követelték a július 3-án eltávolított politikus visszahelyezését hivatalába.
A Muzulmán Testvériség felhívására összegyűlt tömeg indulata eddig is könnyen átment erőszakba, s nem volt másként ez a másik oldalon sem. A tüzes szavú hitszónokok retorikája szent háborúra tüzelte a jámbor híveket, harcukat ahhoz a küzdelemhez hasonlítva, amelyet a Próféta vívott a maga idejében ellenfeleivel. Murszi bebörtönzésének hírét lelkes ováció fogadta a Tahrir téren, míg az ellentábor dühös felháborodással válaszolt. A megválasztott elnök lefogásának hírére a két tábor hívei között heves kődobálás kezdődött. Több helyen a katonák álltak közéjük.
A két ellentábor nemcsak Kairóban néz farkasszemet, több városban is voltak összecsapások, Alexandriában a kora esti hír szerint ketten meghaltak. Abdel Fattah al-Sziszi tábornok, a hadsereg főparancsnoka szerdán szólította fel a Murszi-ellenes tábort: pénteken tüntetésekkel, felvonulásokkal adjon felhatalmazást a katonaságnak és a kormánynak, hogy végrehajthassák a maguk útitervét. A felhívást támogatta a Tamarod (Lázadás) ifjúsági népmozgalom, amely állítólag húszmillió aláírást gyűjtött össze a Murszi távozását követelő íveken. (Időközben kiderült, hogy a nagyon spontán népmozgalom mögött ott állt a multimilliárdos Naguib Sawiris kopt mobilmogul, az Orascom társaság vezére, aki cége hálózatát bocsátotta a politikai akció rendelkezésére.)
Al-Sziszinek megerősítette az USA jelzése: hatalomátvételét nem tekintik puccsnak. A The New York Times egy kormányzati jogi szakértőt idézett, aki azt mondta a lapnak: „A törvény nem követeli meg tőlünk, hogy formálisan meghatározzuk, puccs történt-e, vagy sem, s nem nemzeti érdekünk, hogy ilyen definíciót tegyünk. Nem mondjuk, hogy puccs volt, nem mondjuk, hogy nem puccs volt, nem mondunk semmit.” Az amerikai törvények értelmében az USA csak a demokratikus intézmények fejlesztését szolgáló támogatást adhat olyan országoknak, ahol diktatúra van. Az F–16-os gépekről nem lehetne szó ilyen esetekben.
Az amerikaiak úgy hajtották végre ezt a szemantikai cselt, hogy közben felszólították az egyiptomi hatóságokat: bocsássák szabadon Murszit. Erre, szinte válaszul, döntött úgy tegnap egy bíróság, hogy ügyészi javaslatra 14 napra előzetes letartóztatásba helyezi a megdöntött (és eddig biztonságos helyen védőőrizetben tartott) elnököt. A sokféle vádba fogolyszökés, gyilkosság és kémkedés is belefért, sőt azt is felrótták, hogy konspirált a Gázai övezetet uraló Hamasz iszlamista szervezettel. A MENA hírügynökség szerint a konkrét vád úgy szól, hogy Murszi és társai a Hamasszal konspirálva hajtottak végre államellenes akciókat, amikor fegyveresek megtámadták a börtönt, ahol a későbbi elnököt és társait őrizték. A támadásban 14 rendőr, börtönőr és több őrizetes is meghalt.
Mindez a Mubarak elnököt megdöntő népfelkelés idején történt. Az ügyészség szerint a Hamasz osztaga támadta meg a Wadi el-Natrun börtönt. A támadásban iratokat is megsemmisítettek. A Hamasz tagadja, hogy bármi köze lett volna az akcióhoz, a Muzulmán Testvériség szerint pedig helybeliek szabadították ki a szervezet 30 vezéralakját, köztük Mohamed Murszit. Az ideiglenes hatalom még egy deklarációt tett: 48 órát adott a Muzulmán Testvériségnek, hogy csatlakozzon a hadsereg által kidolgozott útitervhez. Ha ezt szombat estig nem teszi meg, a hadsereg keményebben lép fel ellene – írta az Ahram Online.
