Már az is fontos jelzés volt, hogy egyáltalán szavazásra bocsátottak egy ilyen javaslatot, és hogy nyilvános vita volt a titkos programról. A képviselőházban beterjesztett javaslat a pénzügyi támogatás megvonásával fenyegette volna azt a programot, amelynek keretében az amerikai titkosszolgálatok hozzáférnek minden telefonhívás adataihoz az országban. A hívások tartalmát nem látják, de minden mást (az úgynevezett metaadatokat) igen: a hívó és a hívott fél számát, illetve annak időtartamát is. Jogvédők szerint már ebből pontos képet lehet rajzolni egy ember magánéletéről, ezért sérti a privát szférát. (Ez volt az egyik első titkos program, amelyet a jelenleg a seremetyevói reptéren tartózkodó egykori titkosszolgálati alkalmazott, Edward Snowden leleplezett.)

A javaslat elbukott, a program marad, ám ez csupán hét képviselő szavazatán múlott. Ez volt a legnagyobb meglepetés: mint a The New York Times fogalmazott, a legkonzervatívabb republikánusok és a legliberálisabb demokraták különös „lehallgatásellenes koalíciója” meglepetésre kiszélesedett, és épp csak sikerült megbuktatni a javaslatot. A szerdai szavazás tehát váratlanul rávilágított arra: az Egyesült Államokban is lehet hatása Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség egykori munkatársa kiszivárogtatásának.

Sokáig úgy tűnt, hogy a május óta nyilvánosság elé tárt leleplező dokumentumok hidegen hagyják a közvéleményt, a titkosszolgálatok vezetőinek pedig sikerül meggyőzniük a honatyákat, hogy a leleplezett programokra szükség van a terrorellenes harchoz. A szerdai eseményekre reagálva kongresszusi vezetők az amerikai sajtó szerint már aznap, illetve egy nappal később, csütörtökön is megbeszélések sorozatát tartották arról, hogyan módosíthatnák már akár szeptemberben a titkosszolgálatokra vonatkozó szabályokat.

A szenátus hírszerzési bizottságának elnöke, a kaliforniai demokrata Dianne Feinstein mindeddig következetesen kiállt a titkos adatgyűjtés szükségessége mellett. Ám már ő is úgy nyilatkozott: szerdán „egész délután” arról tárgyaltak a bizottság tagjaival, hogyan lehetne eloszlatni az adatgyűjtési programmal kapcsolatos aggodalmakat.

„Meg kell néznünk, vannak-e olyan ötletek, amelyek praktikusak, megvalósíthatóak, és nem is akadályozzák, hogy elkapjuk a rosszfiúkat. Erről szól az egész, és szerintem ez nagyon nehéz lesz” – mondta Feinstein. Ám a NYT megjegyzi: sok képviselő és szenátor úgy véli, elég, ha transzparensebbé teszik az adatgyűjtési gyakorlatot, hogy meggyőzzék az embereket, az nem jelent számukra veszélyt.

Érdemi változásokról részükről nem esik szó. Nancy Pelosi, a képviselőházi demokraták vezetője a program folytatása mellett szavazott, ám megosztotta kollégáival levelét, amelyet Barack Obama elnöknek írt: eszerint szavazata nem azt jelenti, hogy szerinte minden rendben lenne a telefonadatok összegyűjtésével. „A kongresszusnak meg kell vizsgálnia a különböző adatgyűjtési programokat, és meg kell fontolnia az arra vonatkozó szabályok módosítását” – írta. Mike Rogers, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke pedig azt közölte: szeptemberben beterjeszt egy hírszerzési törvényt, amelyben erősebb védelmet kapna az állampolgárok magánszférája.

Ám részleteket még egy képviselő vagy szenátor sem árult el a terveiről. A hirtelen fordulat mögött feltehetően az áll, hogy az amerikai közvélemény a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta még soha ilyen mértékben nem gondolta azt, hogy az államnak – a terrorizmus elleni harc szükségessége ellenére – tiszteletben kell tartania az állampolgárok privát szféráját. A Washington Post és az ABC News minap közzétett felmérése szerint Snowden kiszivárogtatásainak mérhető hatása volt: tízből négy amerikai azt mondja, az államnak nem szabad megsértenie az emberek magánszféráját, még akkor sem, ha ezáltal nehezebbé válik a terroristák elfogása. A negyvenszázalékos arány kétszerese annak, amit tíz évvel ezelőtt mértek – emeli ki a The Washinton Post. A válaszadók többsége pedig úgy értékeli: a titkosszolgálatok lelepleződött adatgyűjtési gyakorlata sérti az amerikaiak jogait, és még csak nem is segíti elő érdemben a nemzetbiztonságot.

Putyin nem foglalkozik Snowden ügyével

Edward Snowdenre nem várna halálbüntetés vagy kínzás az Egyesült Államokban, és a polgári igazságszolgáltatás minden védelmét élvezné – állt abban a levélben, amelyet Eric Holder amerikai főügyész küldött orosz kollégájának a héten. A július 23-i keltezésű levél azokat az aggodalmakat igyekszik eloszlatni, melyek szerint kiadatása esetén akár kínzás is várhatna Snowdenre – írja a Reuters. Ugyancsak tegnap Vlagyimir Putyin szóvivője közölte: az orosz elnök nem foglalkozik Snowden ügyével, mert az amerikai titkos adatgyűjtést leleplező informatikus „nem terjesztett elő olyan kéréseket, amelyek eldöntése államfői hatáskörbe tartozna”. Dmitrij Peszkov hozzátette: Putyin „nem vesz részt az adott probléma megvitatásában az amerikai kollégákkal”, erről a kérdéskörről a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és az orosz partnerszervezet, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetői megfelelő csatornákon egyeztetnek – jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség. (Munkatársainktól)