Szendvicstüntetés uniós logóval

Tüntetést szervezett nemrég Brüsszelben gyakornokok egy csoportja, mert attól tartanak, a gazdasági válság idején az olcsón vagy ingyen dolgozó fiatalokat kihasználják a belga fővárosban működő szervezetek.

A megmozdulást a Facebookon szervezte öt fiatal, akik hangsúlyozzák, a munka lehetősége manapság különösen értékes, a brüsszeli gyakornokoskodás remek tapasztalatszerzést jelenthet, de fel akarják hívni a figyelmet arra: sokan visszaélnek a körülményekkel és kihasználják a fiatalokat. A tüntetésen – amit az alig vagy meg nem fizetett gyakornokok szokásos ebédjéről „szendvicstüntetésnek” neveztek – végül körülbelül kétszázan vettek részt.

A tüntetők arra hívták fel a figyelmet, hogy sok helyen szerződés, nyugdíj-, egészségbiztosítás és fizetség nélkül dolgoztatnak gyakornokokat olyan munkakörben, amelyben esélyük sincs a tanulásra, tapasztalatszerzésre. A szervezők kiemelték: a rendszer nem járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez sem, hiszen azok járnak jól, akiket a szüleik támogatni tudnak otthonról.

„Fiatalok vagyunk, de egyenlő esélyeket kérünk!”
„Fiatalok vagyunk, de egyenlő esélyeket kérünk!”

A 24 éves magyar lánynak, Annának (kérésére megváltoztattuk a nevét) bőven kijutott a kellemetlen, fizetség nélküli gyakornokoskodásból. Párja miatt érkezett Brüsszelbe 2011 januárjában, s bébiszitterként kezdett el dolgozni. Egyévi pályázgatás után bejutott az Európai Parlamentbe, ahol a gyakornokoknak viszonylag jó dolguk van, öt hónapon át havi 1200 eurót kapnak, és valóban lehet tanulni. Igaz, Anna feladatköre miatt egy idő után meglehetősen kiszámítható és monoton volt a munka.

– Nagy presztízst jelent EU-s intézményben gyakornokoskodni, nagy lépés a szakmai életben, sokat dobott az önéletrajzomon – vallja be Anna, akit utána fel is vettek egy civil szervezethez három hónapra fizetség nélküli gyakornoknak. Itt azonban elég hamar világossá vált, hogy a szervezetnél (amit Anna nem szeretne megnevezni) egymás után veszik fel három hónapra a gyakornokokat, bedobják őket a mély vízbe, és elvégeztetik velük a munkát. A szervezet állománya fele-fele arányban állt fizetés nélküli gyakornokokból és alkalmazottakból. Elvárták, hogy önálló legyen, de amikor kérdezett volna, lehordták. Amit viszont megtanult: nehéz embereket kezelni. A 28 éves horvát Marina (akinek szintén nem saját nevét használjuk a cikkben) a zágrábi közgazdasági egyetem elvégzése után próbált szerencsét Brüsszelben az EP liberális frakciójánál, ahova egy horvátországi konferencián szerzett kapcsolatot.

Ezt a három hónapos gyakornokságot még „hobbiként” fogta fel. – Aztán beszippantott a brüsszeli buborék – meséli nevetve. Először 1300 euróból élt havonta, amiből 400 elment a szoba bérlésére, amit ráadásul Brüsszel egyik zűrösebb hírű negyedében vett ki. Később szintén a parlamentben kapott gyakornoki állást, ezt már ezer euróért, majd most, hogy Horvátország hivatalosan is belépett az EU-ba július elején, az egyik horvát képviselő asszisztense lett, rendes szerződéssel, fizetéssel. – Az én történetem happy end – mondja, de bevallja, voltak nagyon sötét pillanatok, amikor nem tudta, hogyan fizeti ki a számlákat. Különösen, amikor apja megbetegedett, nem tudott dolgozni, így elapadt a hazai segítség, Marinának egyedül kellett megállnia a lábán.

Szerencsés vagyok, hogy nekem fizettek, az ingyenes gyakornokoskodással egyszerűen kihasználják az embereket – mondja Marina, aki szerint a legnehezebb az, hogy 3-4 hónapos gyakornoki munkákkal nem lehet előre tervezni, nincs perspektíva. Marina szerint a „megragadáshoz” a kapcsolatépítés, a „netwörkölés” a legfontosabb, és az, hogy „el tudd adni magad”. A gyakornokok között óriási a verseny, és mint a horvát lány elárulja, irigység veszi körül azt, akinek sikerül rendes munkát szereznie. Ugyanakkor nem mindenki akar maradni, van, akinek csak az önéletrajzába kell egy brüsszeli sor. Azok viszont, akik maradnak és munkát szereznek, Marina szerint utána is összetartanak. Anna szerint is óriási a verseny a gyakornokok között, akik egyre magasabban képzettek, és egyre inkább specializálódnak egy-egy szakterületre.

A negatív élmények és a kiszolgáltatottság ellenére vannak olyan vélemények is, melyek szerint a fizetés és biztosítás nélküli gyakornokság egyáltalán nem kirívó vagy felháborító jelenség. Az angolszász világban bevett formája annak, hogy valaki „betegye a lábát” az ajtón, és különböző tapasztalatot szerezzen a munka világából. Mindenesetre a nemrég Brüsszelben tüntetők elérték céljukat azzal, hogy téma lett Brüsszelben a gyakornoki állások minősége.

A minőségi gyakornoki állások lehetősége egyébként az Európai Bizottság ifjúsági munkanélküliség elleni fellépésének egyik sarokköve is. Az Európai Bizottság nemrég jelentette be a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségének létrejöttét, amely az ilyen képzések minőségét és mennyiségét növelné. A bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a fejlett szakképzési rendszerrel rendelkező országokban, így Németországban, Dániában, Hollandiában és Ausztriában alacsonyabb a fiatal munkanélküliek aránya.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.