A lépés óriási felháborodást váltott ki Izraelben, ahol bírálták a rossz időzítést is, tekintve, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter épp az izraeli–palesztin béketárgyalások beindításán dolgozik a térségben. Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte: az irányelvek pontosítják az unió korábbi álláspontját, mely szerint az Izraellel kötött bilaterális egyezmények nem vonatkoznak azokra a területekre, melyeket Izrael 1967-ben vont fennhatósága alá. Hétfőn ülnek össze Brüsszelben az uniós külügyminiszterek, s bár elvileg az irányelvek nem szerepelnek a tanácskozás napirendjén, valószínű, hogy az Izraellel szorosabb viszonyt ápoló tagországok szóba hozzák a kérdést.

Annál is inkább, mert elképzelhető, hogy a tanács – Izrael és az Egyesült Államok unszolására – felveszi a libanoni síita Hezbollahot a terrorszervezetek listájára. Itt még nincs konszenzus, de a lépést támogató Nagy-Britannia olyan kompromisszumon dolgozik, melynek keretében a szervezet fegyveres részét listáznák, de a bejrúti kormányban is aktív politikai szárnyát nem sújtanák szankciókkal. Ám uniós diplomaták elismerik, a kettő nem választható el olyan könnyen, mint a baszk Batasuna/ETA vagy az ír IRA/Sinn Fein esetében.

Az Európai Unió és az Izrael közti kapcsolatok egészét túszul ejtette az arab–izraeli konfliktus, az Európa Bizottság és a bürokrácia csak ennek tükrében látja és ennek rendeli alá a kétoldalú kapcsolatok fejlődését – mondta lapunknak az irányelvekkel kapcsolatban egy magas rangú izraeli diplomata, aki szerint a lépés arra kényszeríti Izraelt, hogy egy EU-s politikát tegyen magáévá. A diplomata szerint a bizottság egyoldalúan lépett, a döntés meglepte Izraelt, és ezzel hosszú távon is veszélyeztetik az EU–izraeli kapcsolatokat. A lapunknak nyilatkozó izraeli diplomata közölte: nem tudják megmásíthatatlan tényként értékelni az uniós irányelveket, és azok tárgyalás alapját sem képezhetik.

Ilyen feltételek mellett nem tudnak részt venni az uniós programokban, hiába érvel az Európai Unió azzal, hogy továbbra is szeretnék, ha Izrael részt venne a kutatás-fejlesztést előmozdító Horizon 2020 uniós programban. A következő hétéves uniós költségvetési időszakot lefedő együttműködésről elvileg augusztusban kezdődnek a tárgyalások. A diplomata – elismerve, hogy az EU azzal köt üzletet, akivel jónak látja – reményét fejezte ki, hogy az unió külügyminiszterei újragondolják az irányelveket és azok hatását. A diplomata azt is közölte: legfőbb ideje annak, hogy a Hezbollah a terrorszervezet listájára kerüljön.

 – Úgy beszél, mint egy kacsa, úgy jár, mint egy kacsa, akkor ki is kell mondani róla, hogy ez egy kacsa – példálózott a diplomata azzal kapcsolatban, hogy a síita szervezet minden tekintetben kimeríti a terrorszervezet fogalmát. Szerinte mondvacsinált a politikai és fegyveres szárny elválasztása, hiszen a terrorcselekményekért a politikusok is felelősek. A Hezbollah csapatai Bassár el-Aszad szíriai elnök katonái oldalán vesznek célba szíriai civileket –hangoztatta, és emlékeztetett: a Hezbollah keze nyomát viselte a bulgáriai Burgaszban tavaly nyáron elkövetett, öt izraeli turista és egy buszsofőr életét kioltó pokolgépes merénylet.

Netanjahu nehéz tárgyalásokra számít

Palesztin foglyok szabadon bocsátását helyezte kilátásba az izraeli kormány, hogy ezzel is bizonyítsa: komolyan gondolja a béketárgyalások újrakezdését. John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy sikerült áttörést elérnie több hónapi közvetítés után, és egy héten belül megpróbálja Washingtonban tárgyalóasztalhoz ültetni az izraeli és a palesztin feleket, hogy hamarosan megszülethessen a békemegállapodás, és létrejöhessen egy palesztin állam az 1967-es határok mentén. Ám ennek esélyeit az izraeli kormány több tagja máris csekélynek minősítette a hét végén: Avigdor Lieberman, Benjamin Netanjahu miniszterelnök korábbi külügyminisztere Facebook-oldalán azt közölte, hogy rövid távon nem lát esélyt a megegyezésre, és óvott az illúzióktól.

Az izraeli közlekedési miniszter pedig arra hívta fel a figyelmet: Mahmud Abbasz palesztin elnök valójában nem ura a palesztin területeknek, mivel a Gázai övezetben riválisa, a Hamasz kormányoz, az pedig hallani sem akar arról, hogy Izraellel tárgyaljon. Netanjahu és Mahmud Abbasz egyelőre semmit sem árult el a tárgyalásokról vagy a körvonalazódó megállapodás részleteiről. Erre állítólag John Kerry kérte őket. Netanjahu vasárnap a kormányülésen annyit mondott: nehéz tárgyalásokra számít, és kezdetben különösen fontos a diszkréció. Az önálló palesztin állam létrejöttét a felmérések szerint az izraeliek többsége támogatná, ám a ciszjordániai telepek felszámolásával kapcsolatban már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Netanjahu koalíciós partnere a januári választások óta a vallásos konzervatívokból álló Izrael a Hazánk nevű párt, amely hallani sem akar a telepek feladásáról. Igaz, az ellenzéki Munkapárt máris jelezte, hogy adott esetben szívesen beugrana koalíciós partnernek, ugyanis támogatja a béketárgyalásokat. (Reuters)

Efrat, az egyik ciszjordániai zsidó telep Betlehem mellett. Senki sem tudja, meddig maradhatnak fenn