Felülvizsgálják az önvédelmet

Napok óta lázban él Amerika azt követően, hogy az esküdtek múlt szombaton felmentettek egy floridai polgárőrt egy 17 éves fekete fiú meglehetősen ellentmondásos halála ügyében. Számos helyen zavargások törtek ki, másutt imákkal egybekötött virrasztást tartottak a tavaly februárban meghalt fiú, Trayvon Martin emlékére, valódi igazságszolgáltatást követelve. Most szombatra száz helyen ígérnek demonstrációkat Amerika-szerte.

Az esküdtek döntése, George Zimmerman felmentése, amelyről lapunk is beszámolt, a Floridától távol eső Los Angelesben különösen nagy port vert fel. A randalírozó, autókat megrongáló, motorháztetőkön ugráló tüntetők közül sokakat őrizetbe vettek. Los Angeles mint helyszín a legkevésbé sem véletlen: az USA második legnagyobb városában élénken él a Rodney Kinget, egy fekete bőrű gyorshajtót – egy autós üldözést követően – brutálisan összeverő fehér rendőrök felmentése. Az 1992. áprilisi döntést követően felbolydult az „angyalok városa”, az erőszakos megmozdulásokban ötvenhárman haltak meg.

Bár a kaliforniai riportokból az derül ki, sokat javult a helyzet az elmúlt két évtizedben, a beszámolók arra is kitérnek, hogy az Egyesült Államok első fekete bőrű elnöke, Barack Obama sem tudott mindent megváltoztatni. Darnell Hunt, a Kaliforniai Egyetem szociológiaprofesszora, aki tanulmányozta az 1992-es zavargásokat is, azt mondta: a „faji kapcsolatok” kritikus pontot értek el. A tüntetések kezelése pedig próbának veti alá a megapolisz új polgármesterét, Eric Garcettit is, aki egyebek közt azt mondta az etnikumközi kapcsolatok apropóján: „Nem fejeztük még be a munkát. 1965-ben sem, 1992-ben sem, 2013-ban sem.”

A színes bőrűek polgárjogi helyzetének fokozatos javulása, Obama megválasztása, a „politikai korrektség” gyakorlata és a gyűlöletbűnök kriminalizálása dacára „pöccenésre” korbácsolódnak fel a „faji” indulatok – írtuk még 2009-ben egy kommentárban, még Amerikából. Mégpedig annak apropóján: Obama, aki most is nyugalomra intett, egy sörözéssel igyekezett elboronálni a feszültséget, amelyet az váltott ki: egy fehér rendőr tévedésből a saját házában bilincselte meg a Harvard fekete bőrű professzorát, Louis Gatest. Alig fél évvel mindezt megelőzően pedig szintén egy fehér rendőr lőtte le a kaliforniai Oaklandban a hátán fekvő, fegyvertelen, fekete Oscar Grantet.

Az amerikai napisajtóban széltében-hosszában szólalnak meg az igazságszolgáltatásban csalódott afroamerikaiak. A szintén fekete bőrű előadóművész, Stevie Wonder azt mondta, ahol és amíg érvényben vannak az olyan törvények, mint a floridai „Maradj a saját területeden!” – amely vélelmezett fenyegetettség esetén is megengedi az erőszakos fellépést –, ő ott és addig nem lép fel. A színes bőrűek jogaiért küzdő szervezet, az NAACP elnöke, Benjamin Todd Jealous megpróbálja rászorítani a szövetségi igazságügyi tárcát, lépjen fel a Martint lelövő Zimmerman ellen a gyűlöletbűnökkel szembeni jogszabály alapján. Annak igazolásában bíznak például, hogy kimutatható: az egyébként részben spanyol ajkúaktól származó önkéntes polgárőr „utazott” a feketékre, és állandóan tárcsázta a 911-es segélyhívót, amikor csak úgy vélte (mint a boltból hazafelé tartó Trayvon Martin esetében is), hogy rosszban sántikálnak.

Az Obama elnöksége idején hozott törvény lehetővé teszi a gyűlöletbűntények elkövetőinek felelősségre vonását. A minap egy coloradói fellebbviteli bíróság megerősítette ennek alkotmányosságát, amikor elítélt három, a fehér felsőbbrendűséget hirdető bűnözőt, aki brutálisan bántalmazott egy fogyatékos amerikai őslakost egyebek között oly módon is, hogy horogkeresztet égetett a bőrébe. Zimmerman esetében viszont nehéz lesz bizonyítani a rasszista indítékot. Például azért, mert nem volt szemtanúja a Martinnal való konfliktusának. Szövetségi illetékesek szerint valószínűleg elmarad az újabb vádemelés, amelytől a felmentés bírálói éppen annak bizonyítását várnák: a polgárőr a bőrszíne miatt „vette elő” a fegyvertelen fiatalembert.

A The Los Angeles Times vezércikke el is tanácsolja ettől a szövetségi illetékeseket. Kommentárjában a nyugati part nagy liberális lapja megállapítja, „nem minden tragédia vagy rossz ítélet bűncselekmény, és még kevésbé a polgárjogok szövetségi szintű megsértésének bizonyítéka”. Az LA Times, különbséget téve Rodney King bántalmazói és Zimmerman között, úgy véli: a polgárőrt csak akkor lehet újra perbe fogni, ha újabb bizonyíték merül fel.

Szerkesztőségi cikkében a szintén liberális The New York Times hétfőn azt írta, Zimmerman felmentése kiváló alkalom arra, hogy felülvizsgálják a törvényeket, amelyek éppenséggel megkönnyítik az emberölést. „A legrémisztőbb, hogy számos olyan ember kezében van fegyver, mint George Zimmerman. Meglehet, a félelmet és a rasszizmust soha nem lehet kiküszöbölni törvényhozási vagy bírósági rendeletre, de törvényeinknek sem kellene megengedniük, sőt elősegíteniük azok leghalálosabb megnyilvánulását.” Eric Holder igazságügy-miniszter azt mondta, „itt az ideje, hogy felülvizsgáljuk az önvédelem szabályait”.

George Zimmerman felmentése ellen tüntetnek és a lelőtt Trayvon Martinra emlékeznek New Yorkban, Harlemben
George Zimmerman felmentése ellen tüntetnek és a lelőtt Trayvon Martinra emlékeznek New Yorkban, Harlemben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.