Felülvizsgálják az önvédelmet
Az esküdtek döntése, George Zimmerman felmentése, amelyről lapunk is beszámolt, a Floridától távol eső Los Angelesben különösen nagy port vert fel. A randalírozó, autókat megrongáló, motorháztetőkön ugráló tüntetők közül sokakat őrizetbe vettek. Los Angeles mint helyszín a legkevésbé sem véletlen: az USA második legnagyobb városában élénken él a Rodney Kinget, egy fekete bőrű gyorshajtót – egy autós üldözést követően – brutálisan összeverő fehér rendőrök felmentése. Az 1992. áprilisi döntést követően felbolydult az „angyalok városa”, az erőszakos megmozdulásokban ötvenhárman haltak meg.
Bár a kaliforniai riportokból az derül ki, sokat javult a helyzet az elmúlt két évtizedben, a beszámolók arra is kitérnek, hogy az Egyesült Államok első fekete bőrű elnöke, Barack Obama sem tudott mindent megváltoztatni. Darnell Hunt, a Kaliforniai Egyetem szociológiaprofesszora, aki tanulmányozta az 1992-es zavargásokat is, azt mondta: a „faji kapcsolatok” kritikus pontot értek el. A tüntetések kezelése pedig próbának veti alá a megapolisz új polgármesterét, Eric Garcettit is, aki egyebek közt azt mondta az etnikumközi kapcsolatok apropóján: „Nem fejeztük még be a munkát. 1965-ben sem, 1992-ben sem, 2013-ban sem.”
A színes bőrűek polgárjogi helyzetének fokozatos javulása, Obama megválasztása, a „politikai korrektség” gyakorlata és a gyűlöletbűnök kriminalizálása dacára „pöccenésre” korbácsolódnak fel a „faji” indulatok – írtuk még 2009-ben egy kommentárban, még Amerikából. Mégpedig annak apropóján: Obama, aki most is nyugalomra intett, egy sörözéssel igyekezett elboronálni a feszültséget, amelyet az váltott ki: egy fehér rendőr tévedésből a saját házában bilincselte meg a Harvard fekete bőrű professzorát, Louis Gatest. Alig fél évvel mindezt megelőzően pedig szintén egy fehér rendőr lőtte le a kaliforniai Oaklandban a hátán fekvő, fegyvertelen, fekete Oscar Grantet.
Az amerikai napisajtóban széltében-hosszában szólalnak meg az igazságszolgáltatásban csalódott afroamerikaiak. A szintén fekete bőrű előadóművész, Stevie Wonder azt mondta, ahol és amíg érvényben vannak az olyan törvények, mint a floridai „Maradj a saját területeden!” – amely vélelmezett fenyegetettség esetén is megengedi az erőszakos fellépést –, ő ott és addig nem lép fel. A színes bőrűek jogaiért küzdő szervezet, az NAACP elnöke, Benjamin Todd Jealous megpróbálja rászorítani a szövetségi igazságügyi tárcát, lépjen fel a Martint lelövő Zimmerman ellen a gyűlöletbűnökkel szembeni jogszabály alapján. Annak igazolásában bíznak például, hogy kimutatható: az egyébként részben spanyol ajkúaktól származó önkéntes polgárőr „utazott” a feketékre, és állandóan tárcsázta a 911-es segélyhívót, amikor csak úgy vélte (mint a boltból hazafelé tartó Trayvon Martin esetében is), hogy rosszban sántikálnak.
Az Obama elnöksége idején hozott törvény lehetővé teszi a gyűlöletbűntények elkövetőinek felelősségre vonását. A minap egy coloradói fellebbviteli bíróság megerősítette ennek alkotmányosságát, amikor elítélt három, a fehér felsőbbrendűséget hirdető bűnözőt, aki brutálisan bántalmazott egy fogyatékos amerikai őslakost egyebek között oly módon is, hogy horogkeresztet égetett a bőrébe. Zimmerman esetében viszont nehéz lesz bizonyítani a rasszista indítékot. Például azért, mert nem volt szemtanúja a Martinnal való konfliktusának. Szövetségi illetékesek szerint valószínűleg elmarad az újabb vádemelés, amelytől a felmentés bírálói éppen annak bizonyítását várnák: a polgárőr a bőrszíne miatt „vette elő” a fegyvertelen fiatalembert.
A The Los Angeles Times vezércikke el is tanácsolja ettől a szövetségi illetékeseket. Kommentárjában a nyugati part nagy liberális lapja megállapítja, „nem minden tragédia vagy rossz ítélet bűncselekmény, és még kevésbé a polgárjogok szövetségi szintű megsértésének bizonyítéka”. Az LA Times, különbséget téve Rodney King bántalmazói és Zimmerman között, úgy véli: a polgárőrt csak akkor lehet újra perbe fogni, ha újabb bizonyíték merül fel.
Szerkesztőségi cikkében a szintén liberális The New York Times hétfőn azt írta, Zimmerman felmentése kiváló alkalom arra, hogy felülvizsgálják a törvényeket, amelyek éppenséggel megkönnyítik az emberölést. „A legrémisztőbb, hogy számos olyan ember kezében van fegyver, mint George Zimmerman. Meglehet, a félelmet és a rasszizmust soha nem lehet kiküszöbölni törvényhozási vagy bírósági rendeletre, de törvényeinknek sem kellene megengedniük, sőt elősegíteniük azok leghalálosabb megnyilvánulását.” Eric Holder igazságügy-miniszter azt mondta, „itt az ideje, hogy felülvizsgáljuk az önvédelem szabályait”.
