A diákok számára azt a lehetőséget kínálják, hogy sorkatonai szolgálatukat tanulmányaik alatt, a nyári szünetek idején részletekben, a most létrejövő tudományos századokban tudják le, a már végzett fiatal komputeres ászoknak pedig a frissen megalapított kibernetikai parancsnokságnál lehet esélyük állásra. Segítségükkel akarják megteremteni a hadsereg fegyverzet-korszerűsítési terveihez, például a robotfejlesztésekhez szükséges informatikai hátteret és felkészülni a kibertérben várható összecsapásokra.

Orosz katonai bemutató 2012-ben. Ütőképesebb fegyveres erőket akarnak

Ennek oka: az orosz szakemberek is tisztában vannak azzal, a háborút ma már elsősorban nem tankokkal és ágyúkkal kell megvívni, hanem „kontaktus nélküli”, vagyis a legkorszerűbb csapásmérő fegyverekkel, részben az információs és informatikai térben zajló, egyebek közt az internetes szociális hálókon előkészített konfliktusokra kell felkészülni. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy Moszkva már így is késésben van. – A kiberegységek ügyével már évekkel ezelőtt el kellett volna kezdenünk foglalkozni. Akkor, amikor az amerikaiak. Most azt reméljük, hogy sikerül utolérni őket – mondta a Népszabadságnak Igor Korotcsenko, a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) című katonai folyóirat főszerkesztője.

De nem csak ezen a területen maradt le nyugati vetélytársaitól az orosz hadsereg,méghozzá évtizedekkel – hangoztatta nemrég egy konferencián Dmitrij Rogozin, a hadiiparért felelős miniszterelnök-helyettes. A keményvonalas nacionalista politikus arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok mindössze hat óra alatt harcképtelenné tudja tenni Oroszországot. A múlt év végén egy, a Pentagonban elvégzett számítógépes szimuláció arra az eredményre jutott, hogy 3,5-4 ezer szuperpontos fegyverrel ennyi idő alatt lehet felszámolni az ellenség infrastruktúráját és ezzel megfosztani az ellenállás képességétől.

Egy ilyen csapás esetén az orosz atomarzenál 80-90 százaléka megsemmisülhet, mégpedig minimális civil veszteség mellett – vázolt fel egy lehetséges háborús forgatókönyvet. Így a „harci feladatok önálló végrehajtására képes”, autonóm fegyverek fejlesztését sürgette, de egyszersmind jelezte: az első lépéseket már megtették. Oroszország ugyanis hozzálátott az 1990-es években lepusztult hadsereg és a hadiipar újjáélesztéséhez. A 2011–2020 közötti időszakban a grandiózus tervek szerint több mint 19 ezermilliárd rubelt, vagyis mintegy 133 ezermilliárd forintot költhet fegyverzetkorszerűsítésre a védelmi minisztérium. Ennek tizedéből a kutatás-fejlesztést finanszírozzák, a többi pedig fegyverbeszerzésre megy.

A cél az, hogy a vészesen elöregedett arzenál 70 százalékát modern eszközökkel cseréljék le. Sojgu védelmi miniszter a múlt hónap végén adott át egy egész dandárnyi korszerű Iszkander-M típusú taktikai rakétát, a légierő új Szu–34-es vadászbombázókat, a légvédelem pedig Sz–400-as rakétákat kapott – sorolta az eddigi eredményeket Igor Korotcsenko. A flotta a tervek szerint nyolc – új fejlesztésű, Bulava interkontinentális, ballisztikus rakétákat hordozó – hadászati atom-tengeralattjáróval és mintegy száz hadihajóval gazdagodik, a légierő 600 új repülőgépet és ezer helikoptert kap. Hadrendbe állítanak két Mistral típusú helikopterhordozót is. Bár a Franciaországgal erről még 2011-ben – az előző, nemrég leváltott védelmi miniszter, Anatolij Szergyukov irányítása alatt – kötött megállapodás eredetileg négy beszerzéséről szól, a másik kettő megrendelése valószínűleg elmarad.

A tárca új vezetése ugyanis nem kér a drága külföldi hajókból, kizárólag hazai fegyverekre kíván hagyatkozni. Egy Moszkva melletti katonai repülőtéren tartott például a minap „drónszemlét” Sojgu: harminc orosz gyártó igyekezett megismertetni vele termékeit. Rogozin nemrég arról számolt be, hogy egy patinás hadiipari cégnél laboratóriumot hoznak létre harci feladatok teljesítésére – például terroristák megsemmisítésére vagy sebesültek kimenekítésére – képes robotok kifejlesztésére. Június elején pedig sikeres kísérletet hajtottak végre egy új interkontinentális, ballisztikus rakétával, amelyet az amerikai védelmi rendszerek sem képesek megállítani –mondta. Az orosz nemzetbiztonsági tanács legutóbbi ülésén Vlagyimir Putyin államfő is kiállt a fegyverzetkorszerűsítés mellett.

Ma a katonai célú költségvetési pénzek fele megy a fegyveres erők fenntartására és ugyanennyi a felszerelésükre, 2018-ra viszont 70 százalékra nő ez utóbbi aránya – büszkélkedett, de arra is figyelmeztetett, hogy a védelmi programokat ésszerűen kell végrehajtani. Merthogy a hivatalos adatok arról szólnak ugyan, hogy csak tavaly közel 500 hadiipari cégnél kezdődött korszerűsítés, és ez az ágazat gyorsabban nő a gazdaság átlagánál, ám ez csak a kép egyik fele. A katonai célú állami megrendeléseket koordináló szolgálat vezetője, Alekszandr Potapov arról számolt be, hogy az ilyen szerződéseknél kimutatott szabálytalanságok 2012-ben több mint 16 milliárd rubel kárt okoztak az államkasszának, a gazdasági miniszterhelyettes, Andrej Klepacs szerint pedig a védelmi ipar vezető vállalatainak csaknem mindegyike csődközeli helyzetben van.

Példátlan hadgyakorlat

Rendkívüli hadgyakorlat kezdődött vasárnap az orosz Távol-Keleten, amelyre a csapatok harckészültségének ellenőrzése céljából adott utasítást Vlagyimir Putyin orosz államfő. Szovjetunió szétesése óta nem volt példa a régióban a fegyveres erők ilyen méretű összevont gyakorlatára. Ebben az orosz hadsereg középső és keleti katonai körzeteinek csapatai, a katonai légierő távolsági szállító egységei, valamint az orosz hadsereg csendes-óceáni flottája vesz részt mintegy 160 ezer katonával.

Az orosz haditengerészet 70 hajója az Ohotszkitengeren vonult fel, a szárazföldi egységek ezer harckocsival és páncélozott harcjárművel, a légierő pedig 130 harci repülőgéppel és helikopterrel gyakorlatoznak. A július 20-ig tartó műveletekben részt vesz a Varjag cirkáló, a Saposnyikov marsallról elnevezett tengeralattjáró-elhárító hajó és a Vinogradov admirális nevű deszanthajó is. Az orosz államfő azzal indokolta a rendkívüli művelet elrendelését, hogy a korábban végrehajtott hasonló gyakorlatok igen hasznosak és hatékonyak voltak, mivel előhozták a problémákat, amelyeket orvosolni kell. (MTI)