Kiút lehet a menekültstátus
A volt ügynök, akit a belbiztonság lehallgatási titkainak kiszivárogtatásáért akar elfogni és felelősségre vonni az Egyesült Államok, a reptéri tranzitban orosz jogvédők szűk köre előtt tartott tájékoztatót. Összesen tizenhárom vendég – köztük Vjacseszlav Nyikonov kormánypárti parlamenti képviselő, Szergej Nyikityin, az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet moszkvai irodavezetője, Vlagyimir Lukin orosz emberi jogi biztos és több ismert ügyvéd – előtt tájékoztatott a döntésről.
Mivel újságírók nem lehettek jelen a találkozón, a résztvevők beszámolójából alakult ki a helyenként ellentmondásos kép arról, mit is akar Snowden. Szavai szerint szívesen elutazna a neki menedéket kínáló latin-amerikai országokba, Bolíviába, Nicaraguába és Venezuelába, amit a jogvédő Olga Kosztyina úgy értelmezett, hogy Oroszországban csak egy ideig maradna. Hiszen azt is világossá tette, hogy nem maradt más választása, mint az ottani hatóságokhoz fordulni. Mivel Moszkvából nincs közvetlen járat az őt befogadni kész országokba, ahhoz, hogy továbbutazzon, ki kell jutnia a lassan három hete átmeneti otthonául szolgáló seremetyjevói tranzitból, és okmányokra is szüksége van.
Más résztvevők szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy a szökevény csak ideiglenes oroszországi tartózkodásban gondolkodik. Nem egyértelmű az sem, miként akarja teljesíteni azt a feltételt, amelyhez korábban Vlagyimir Putyin államfő kötötte a maradását. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő tegnap is megerősítette, hogy Snowdennek akkor van esélye menedékjogra Oroszországban, ha felhagy az Egyesült Államoknak és az orosz–amerikai kapcsolatoknak kárt okozó tevékenységével. A volt titkosszolga tegnap azt mondta, hogy könnyedén meg tud felelni ezeknek a követelményeknek. Egyes értelmezések szerint ez azt jelenti, hogy már mindent nyilvánosságra hozott, amit akart, mások viszont csak taktikai lépésnek tekintik Snowden szavait.
Azt mondta ugyanis, hogy mindazzal, amit tesz, vagy tenni készül, nem ártani akar az Egyesült Államoknak, ő Amerika virágzását kívánja. Ez viszont azt is jelentheti, hogy szerinte kiszivárogtatásai nagyon is hazája érdekeit szolgálják, tehát nincs miért leállnia velük. Arról nem is beszélve, hogy az állítólag a számítógépén őrzött több száz vagy akár ezernél is több titkos anyagot a jövőben akár valaki más is közzéteheti. Ám ennek most valószínűleg nincs is igazán jelentősége. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy Moszkvában azzal számolnak: Snowden nem marad sokáig. Aligha kétséges, hogy a volt ügynök nem „partizánakciót” hajtott végre, hanem egy jól előkészített manővert indított el a tegnapi találkozóval.
A meghívottaknak írt levelében érzékeltette, hogy politikai üldözöttnek tekinti magát. Egyebek közt azt hangoztatta, hogy az elmúlt hetekben törvénytelen kampányt folytattak ellene az Egyesült Államok hatóságai, meg akarták fosztani attól az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában is rögzített jogától, hogy menedéket kérjen és kapjon. „A fenyegető magatartás mértéke példátlan” – írta. És az álláspontjához Moszkvából is támogatást kapott. Szergej Nyikityin például arról beszélt még a seremetyjevói találkozó előtt, hogy Snowden veszélybe kerülhet az Egyesült Államokban, hiszen ott árulónak tartják, és még a parlamenti alsóház, az állami duma elnöke, Szergej Nariskin is hasonlóan nyilatkozott. Snowdennek politikai vagy átmeneti menedéket kell nyújtani – idézte szavait az ITAR-TASZSZ hírügynökség –, mert a kiadatását követelő Egyesült Államokban létezik halálbüntetés.
„Feltételezésem szerint nagy a kockázata annak, hogy Edward Snowdent ilyen büntetés várja. Ezt egyszerűen nem engedhetjük meg” – mondta. A szökevény tartós befogadása viszont az orosz–amerikai kapcsolatok további romlását okozhatja. A Kommerszant című moszkvai napilap a múlt héten olyan – igaz, később a moszkvai amerikai nagykövet által cáfolt – értesülést szellőztetett meg, amely szerint akár Barack Obama amerikai elnök szeptemberben esedékes oroszországi látogatása is veszélybe kerülhet, ha addig nem sikerül rendezni Snowden ügyét. Tegnap Vlagyimir Lukin és az elnök mellett működő emberi jogi tanács elnöke, Mihail Fedotov is felvetett egy lehetséges – könnyen lehet, hogy a Kremllel egyeztetett – megoldást. Szerintük az amerikai menekültstátust kaphatna Oroszországban, ettől kezdve pedig az ügyével már nem az orosz hatóságok, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága foglalkozna tovább.
Kezelésbe vette az informatikust az orosz titkosszolgálat?
Az amerikai titkos adatgyűjtési botrány kirobbantóját már nyilvánvalóan „kezelésbe vette” az orosz titkosszolgálat – írta volt orosz kémekre és biztonsági szakértőkre hivatkozva a Time. Az amerikai magazin szerint Edward Snowdent egy időre kivonták a forgalomból az oroszok, akiknek megvannak az eszközeik arra, hogy megoldják az amerikai informatikus nyelvét. Snowden a hivatalos verzió szerint harmadik hete a moszkvai Seremetyjevo repülőtér tranzitvárójában tartózkodik, ott várja, hogy továbbutazhasson egy harmadik országba, amelyik menedéket nyújt neki. A Time által megszólaltatott biztonsági szakértők azonban nem hisznek a hivatalos orosz közlésnek, és azt valószínűsítik, hogy a CIA és az NSA egykori alkalmazottját Moszkvába érkezése után az orosz titkosszolgálat kivonta a forgalomból.
A Kreml számára rendkívüli értéket képviselő Snowdent vélhetően egy főváros környéki biztonságos helyre szállították, hogy különféle eszközökkel szóra bírják, és megszerezzék az amerikai felderítő szolgálatok működéséről szóló információkat, amelyekre sok orosz kém foga fáj. Kétségtelen, hogy egy ilyen bennfentes értesülésekkel rendelkező személy kivételes fogás lenne – mondta a Time-nak Mihail Ljubimov, aki húsz évig dolgozott a KGB-nek. Ám egy olyan dörzsölt hacker és számítógépes guru, mint Snowden, biztosan védelembe helyezte a birtokába jutott információkat, részben titkosítással és részben úgy, hogy egy távoli felhőben (cloud) tárolja azokat – vélekedett Nyikita Kiszlicin, az orosz Hacker Magazin szerkesztője. Léteznek olyan titkosítási programok, amelyek komoly gondot okozhatnak még az orosz kormány szakértőinek is. (MTI)
