Iszlamisták szűkülő mozgástérrel
A térség egyik hazai szakértőjét meglepte a Fegyveres Erők Legfelső Tanácsának (SCAF) „puha puccsa”, az Egyiptommal foglalkozó elemzők jelentős része abból indult ki, hogy a politikai vetélytársak végül elfogadják Mohamed Murszi államfő által az utolsó pillanatban felajánlott koalíciós elképzelést. Azzal, hogy a védelmi miniszteri posztot betöltő Abdel Fatah al-Sziszi tábornok és a SCAF félreállította az elnököt, csak annyit értek el, hogy semmissé tettek mindent, ami az elmúlt két és fél évben, Hoszni Mubarak államfő 2011 februári bukása óta történt. Az egyiptomi történések némileg hasonlítanak Algériára, igaz, ott, 1991 végén a hadsereg egy percig sem engedte kormányozni a választásokon győztes iszlamistákat.
A katonai beavatkozásnak terrormerényletek sorozata és polgárháború lett a következménye. Az egyiptomi „arab tavasz” ugyan nem váltotta be a hozzá fűzött, gyakran erősen túlzó reményeket, így a súlyos gazdasági problémák sem oldódtak meg, a politikát azonban sikerült szervezett formákba terelni. Még a korábban terrorszervezetnek tartott Gamaa Iszlamíja is pártot alapított. A Mohamed Murszi mögött felsorakozó Muzulmán Testvériség most joggal gondolhatja: ha így bánnak el velünk, akkor nincs mit keresnünk ebben a mezőnyben, vissza kell térnünk a fegyveres harchoz.
Csicsmann szerint patthelyzet alakult ki: a még mindig jelentős tömegbázissal rendelkező, alulról szerveződő iszlamisták ugyan azok, akik képesek megszólítani és megmozgatni az embereket, a hatalomban azonban kétségkívül csődöt mondtak. Igaz, tette hozzá a szakértő, bárki jutott volna kormányra, az biztosan belebukott volna az Egyiptomra nehezedő elképesztő nagyságú problématömegbe. Így a gyenge gazdasági teljesítménybe, az égbeszökő munkanélküliségbe, a külföldről felvett hitelekbe, vagy a belpolitikai bizonytalanság által negatívan befolyásolt, ugyanakkor az arab ország fő bevételi forrását jelentő külföldi turizmus csökkenésébe.
A BCE docense Egyiptomot kényszerpályán mozgó országnak nevezte. Ahol a mélységesen megosztott ellenzék sem kínál politikai alternatívát. Nagy kérdés, hogy a Muzulmán Testvériség indul-e, indulhat-e a hadsereg által megígért választásokon. S az sem mellékes, hogy az iszlamisták milyen következtetést vonnak le a puha puccsból. Látnak-e egyáltalán maguknak nyilvános mozgásteret, vagy úgy gondolják, a demokráciát kipróbáltuk, nem jött be, akkor újrakezdjük a fegyveres harcot. Ami beláthatatlan következményekkel járna. (D. A.)
Mit tesz a biztosító?
A jelenlegi helyzetben érvényesek-e az utasbiztosítások? – A biztosítók a Külügyminisztérium listáját tekintik mérvadónak, de előfordulhat, hogy az ügyfél már kint tartózkodik, amikor az ország felkerül a veszélyességi listára. Ilyen esetben mindent megteszünk, hogy a biztosítottat kihozzuk – mondja Schmidt Huba, az AIG Magyarország menedzsere, hozzátéve: ilyen esetben a biztosító nem tudja úgy teljesíteni a szolgáltatást, mint ahogy megszokott. Vállalati biztosítások esetében nincs ilyen kizárás, ebben a körben csak a háború és terrorizmus a kizáró ok. Például ha valakit megtámadnak egy zavargás során, ugyanúgy szolgáltat a biztosító, mint ha a nyaralás során elesett volna a szálloda lépcsőjén. (V. G. G.)
