− Mit tart a legfontosabb eredményének az elmúlt évekből?

− Minden amerikai nagykövetnek az a feladata itt Magyarországon, hogy kemény munkával erősítse a kétoldalú kapcsolatokat és hogy találjon új utakat az együttműködésre. Úgy érzem, az elmúlt három és fél évben a két ország kapcsolatát nagyon sok szempontból megerősítettük. Védelmi, rendészeti és diplomáciai kérdésekben is erősödött az együttműködés. Történelmi jelentőségű volt, hogy Magyarország képviselte az Egyesült Államokat Líbiában a polgárháború hónapjaiban. Tehát ha visszanézek, és azt kérdezem magamtól, elvégeztem-e a munkámat, akkor nagyon jó érzésekkel gondolok ezekre az évekre. Hozzáteszem, ez egy rendkívüli időszak volt Magyarország történetében, rengeteg reform történt. Voltak időszakok, amikor nem értettünk egyet, de mindeközben voltak nagyon konstruktív beszélgetéseink arról, mi kell a jó kormányzáshoz és a jó demokratikus rendszerhez. Van, amiben továbbra sem értünk egyet, ám a tény, hogy ilyen nyitott és őszinte párbeszédet folytattunk, jó hatással volt a bilaterális kapcsolatokra.

− A kormány tagjai szívesen beszélnek keleti nyitásról. Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes viszont Washingtonban egy előadásában azt sürgette, hogy az Egyesült Államok vállaljon nagyobb szerepet Kelet-Közép-Európában.

− Globális világban élünk, nincs semmi szokatlan abban, hogy Magyarország olyan országokkal akar kapcsolatot kialakítani, amelyek eddig nem tartoztak tradicionális partnerei közé. Az USA is ezt csinálja. Ám azt mindig észben kell tartani, és szerintem a miniszterelnök-helyettes is erre utalt, hogy hagyományos szövetségeseink is fontosak, figyelnünk kell arra, hogy ezek a kapcsolatok is erősek maradjanak.

− Aggodalmát fejezte ki a magyar törvényekben történt változások miatt másfél éve Hillary Clinton akkori külügyminiszter, majd ön is. Meghallgatásra találtak a tanácsaik?

− Ha egy szóban kellene összefoglalnom az itt töltött időmet, a dinamikus jelzőt választanám. Óriási változások történtek ebben az országban az elmúlt években. Három év alatt a kormány internetes oldala szerint több mint hétszáz törvényt fogadtak el vagy módosítottak. Az előző alkotmányt tizenkétszer módosították, az újat elfogadása óta négyszer. Olyan törvényeket változtattak meg, amelyek befolyásolják az emberek mindennapjait és az üzleti életet is. Nem meglepő, hogy az amerikai kormány élénk párbeszédre törekszik a magyar kormánnyal és parlamenttel, hogy megpróbálja megérteni, ennek a rengeteg reformnak milyen hatása lesz a magyar demokráciára. Az országaink közötti barátságnak köszönhetően az ajtók mindig mindkét oldalon nyitva álltak, és sor is került ezekre a beszélgetésekre. Néhány esetben elfogadták az aggodalmainkat, és módosították a törvényeket. Más témákban nem értettünk egyet, és ez most is így van. Az Egyesült Államok emellett mindig arra biztatta Magyarországot, hogy működjön együtt az Európai Uniónak e célra létrehozott intézményeivel. Vannak jelentősebb elemei az unió és az USA aggodalmainak, és sürgetjük a magyar kormányt és parlamentet, hogy továbbra is dolgozzon együtt európai partnereivel ezeken az ügyeken.

− Melyek ezek az ügyek?

− Továbbra is vannak aggodalmaink a médiatörvénnyel és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Vannak fenntartásaink azzal kapcsolatban is, hogy a reformoknak hosszútávon milyen hatásuk lesz. El lehet olvasni a törvény szövegét, de csak akkor lehet igazán megérteni, hogyan befolyásolja az emberek életét, amikor megvizsgáljuk, hogyan hajtották végre.

− Több interjúban is említette, hogy Orbán Viktorral jó szakmai kapcsolatot ápol. Milyen tárgyalópartner a kormányfő?

− Mindig nagyvonalú volt az idejével, ha én vagy az amerikai kormány más képviselői kértük. Találkozott a képviselőház, a szenátus és a kormány sok képviselőjével is. Találkozóink mindig érdekesek, sok időt töltünk azzal, hogy az együttműködésünk területeiről beszéljünk. Persze a nézeteltéréseink is szóba kerülnek, de mindig tiszteletteljesen.

− Vannak-e megbeszélések a magyar partnerekkel a kiszivárogtatási és lehallgatási botránnyal kapcsolatban? Lapunk értesülései szerint a magyar hatóságok már megkeresték az ügyben washingtoni partnereiket.

− Az Egyesült Államok minden európai partnerével együtt dolgozik a kérdésen diplomáciai csatornákon keresztül. Magyarországon is felvettük a kapcsolatot partnereinkkel ebben az ügyben, és ezt folytatni is fogjuk.

− Személyesen az ön számára mi a következő állomás?

− Még két és fél hetet eltöltök ebben a gyönyörű országban, és annyit fogok enni, amennyit csak tudok – túrógombócot, kacsasültet, lángost és még legalább egy kürtőskalácsot. Utána átgondolom az elmúlt éveket, és döntök, hogyan tovább.

− Tudta-e használni a diplomáciában üzleti tapasztalatait?

− A magyar kormány tagjai sokszor használták az unortodox jelzőt a gazdaságpolitikára, ami bizonytalan légkört teremt. Nagyon sok változás történt az adózási szabályokban, ami hatással volt az üzleti életre, azon belül az amerikai cégekre is. Emiatt a nagykövetség nagyon szoros kapcsolatban állt a hatóságokkal, hogy megtudja, az új szabályok pontosan mit jelentenek, és hogy megbizonyosodjon róla, az amerikai cégek tisztességes elbánásban részesülnek, és annyira kiszámítható környezetben dolgozhatnak, amennyire csak lehet. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy tudjanak tervezni a költségeikkel.

− Milyen tanácsot adna a következő nagykövetnek?

− Az Egyesült Államok nagyon világos álláspontot képvisel abban, hogy nem áll egyik oldalra sem a magyar politikában. Az a feladatunk, hogy bármelyik kormányt is választják meg itt szabad és tisztességes választásokon, azzal működjünk együtt. Eddig is így tettünk, és ezután is így lesz. Az utódomnak azt tanácsolnám, hogy időről időre győződjön meg róla, hogy a cselekedeteit még csak úgy értelmezni sem lehet, mintha be akarna avatkozni a magyar politikába, mert nem az a célunk. Egyébként épp ezt a tanácsot adta nekem az elődöm.

− És milyen tanácsot adna búcsúzóul a magyaroknak?

− Azok az antiszemita kijelentések, amelyeket itt-tartózkodásom alatt választott vezetők, illetve más prominens magyar vezetők tettek, számomra nagyon csüggesztőek voltak. Szerintem a legtöbb magyar ezekkel nem ért egyet, mégis a Parlament üléstermében is elhangozhatnak. Remélem, hogy az ország lakosai tudják, hogy amikor ilyen gyűlöletes szavak elhangzanak, a világ többi része ezeket úgy hallja, mint amelyek „a magyaroktól” származnak. Emiatt nagyon fontos, hogy mindenki kiálljon e megnyilvánulások ellen. A miniszterelnök és a kormány több tagja is nagyon határozottan utasította el az antiszemitizmust, de minden egyes magyarnak rá kell jönnie, hogy ebben a kérdésben számít a hangja.

Bármelyik kormányt is választják meg, azzal működünk együtt