A vitát Rui Tavares, a jelentés készítője indította. A zöldpárti portugál politikus magyarul olvasta fel az uniós szerződés második cikkét, amely az alapértékeket sorolja fel.

– Ezeket a szavakat a tagállamok választották, köztük Magyarország. Ma az a kérdés, komolyan vesszük-e a szavakat – mondta Tavares.

– A demokrácia nem „többségizmus” – közölte, s figyelmeztetett: a parlamenti többségnek vannak jogi korlátjai, miközben kétségtelen, hogy a tagállamok politikai berendezkedésének sajátosságait védeni kell.

Az Európai Bizottság (EB) részéről mind José Manuel Barroso elnök, mind az alapjogokkal foglalkozó alelnök, Viviane Reding visszafogott volt. Barroso azt mondta: az EB három aggályos ügyet talált a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban. Kettő kapcsán – az Európai Bíróság által hozott ítéletek nyomán felmerülő bírságok miatt kivethető különadó és az ügyáthelyezés kérdésében – már megegyeztek. Ezek végrehajtását figyelemmel kísérik. A politikai hirdetések ügyében még egyeztetnek, Orbán a múlt pénteken levélben tett ajánlatot Barrosónak. Az EB vizsgálja azt is, hogy a bírák nyugdíjaztatására vonatkozó európai bírósági ítéletnek megfelelő megoldást választott-e a magyar kormány.

Orbán Viktor szerint a Tavares-jelentés komoly veszély Európa számára, mert az abban foglalt javaslat sérti az uniós szerződéseket. A jelentés szerint egy a bizottságból, a tanácsból és a parlamentből álló testület vizsgálná, hogy a dokumentum ajánlásaival mit kezd a magyar kormány. Egy másik javaslat szerint hosszabb távon az úgynevezett „koppenhágai bizottság” vizsgálná bármely tagállam jogállami gyakorlatát.

– Eddig nem létező eljárás gyámság alá vonná az egyik tagállamot – értelmezte mindezt Orbán Viktor. – Tudom, milyen az, amikor nem lehetünk a magunk urai, amikor máshol hozzák a döntéseket, évtizedekig elszenvedtük, hogy a hatalmasok visszaélnek a hatalmukkal. (...) Nem akarunk olyan Európát, ahol a sikeres országokat büntetik, és nem elismerik, ahol gyámság alá helyeznek, és a szabadságot korlátozzák – mondta a kormányfő. – Harcolni fogunk azok ellen, akik birodalmat akarnak építeni a mi uniónkból. Éljen a szabad nemzetek Európai Uniója! – zárta első felszólalását Orbán.

A Moszkva–Brüsszel hasonlat többször is felmerült a vita során, amit Daniel Cohn-Bendit zöldpárti frakcióvezető kikért magának. Martin Schulz EP-elnök ugyanakkor nem érezte ennyire súlyosnak az ilyen mondatok tartalmát, viszont utóbb megrótta Szájer József fideszes EP-képviselőt, amiért azt mondta: a sztálini kirakatperekben is több időt kapott a vádlott, mint itt.

Az Európai Néppárt részéről elsőként Manfred Weber német politikus szólt, aki kiemelte, az Európa Tanács a múlt héten nem indított monitoringeljárást, így mindez politikai játszma. Weber szerint az a tagállam magánügye, hogy mit gondol a család fogalmáról, vagy hogyan fejezi ki a kereszténység iránti elkötelezettségét.

– Ezekben a kérdésekben Magyarország dönt, és nem a baloldalnak kéne diktálnia – fogalmazott.

Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezetője felszólalásában azt firtatta, miért vándorolnak ki Magyarországról a tehetséges fiatalok, miért fordulnak el a befektetők, miért félnek a zsidók. Hozzátette: ezzel nem arra akar utalni, hogy Orbán antiszemita volna, de szerinte ne is lepődjön meg a kormányfő az ilyen vádakon, ha Horthy Miklósnak szobrot állítanak. A magyar miniszterelnök erre azt közölte, hogy a német és az osztrák befektetések is nőnek, még akkor is, ha a kormánynak vannak vitái azokkal, akiknek nem tetszik a magyar gazdaságpolitika. Orbán leszögezte: a kormány nem mond le a bankadóról és a rezsicsökkentésről akkor sem – üzente Swobodának –, „ha az ön által képviselt üzleti köröknek nem tetszik”. Orbán azt is közölte: a radikális antiszemita csoportok támadásainak középpontjában ő áll mint a zsidók védelmezője.

Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője felszólalásában leszögezte: nem Magyarország ellen szavaznak.

– A maga érdeke nem Magyarország érdeke, mi a magyar polgárok érdekeit védjük! – közölte Orbánnal a belga politikus, aki szerint nem a politikai véleményeknek kell hinni, hanem az alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottságnak.

Több felszólalónak is üzent Orbán, amikor azt mondta: a szabadságot Magyarországon még a szovjetek és a kommunisták sem tudták korlátozni. A kormányfő szerint nem kell a magyar népet megvédeni saját magától külföldről.

Bokros Lajos, az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportja részéről közölte: a korrupció a kormánypolitika szintjére emelkedett, a kormány rombolja a piacot, a versenyt, az egyéni szabadságot, vagyis a konzervatív értékeket.

– Vegye észre, jobboldalról bírálom! – mondta Orbánnak a képviselő. A fideszes delegáció arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Bokros MSZMP-tag volt és pénzügyminiszter egy szocialista kormányban, mire Göncz Kinga szocialista EP-képviselő sorolni kezdte, hogy Matolcsy György, Martonyi János és Pintér Sándor is MSZMP-tag volt.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint a baloldal itt és most „bíróságot játszott”, és áthágta az EP szabályait. A jelentés szövege olyan ítélet, amely nem veszi figyelembe a tényeket, és egyetlen jogsértést sem tud felhozni példaként.

Orbán Viktor záró felszólalásában közölte: nem kérdőjelezi meg a határozat legitimitását, de az szerinte pártos és elfogult.

– A vádló és a bíró ugyanaz lesz holnap – mondta a szerdai szavazásról a kormányfő, ezért közölte: ezt nem áll módjában Magyarország nevében elfogadni.

Előhúzták a bolgár kártyát

A bulgáriai politikai helyzetről is tárgyalt tegnap az EP.

Az előző este szavazták meg az Európai Néppárt kezdeményezését. A fő javaslattevő Manfred Wörner, a német CSU tagja volt, akiről a bolgár lapok tudni vélik, hogy a korábbi jobbközép kormányzópárt, a GERB fő szövetségese az EP-ben. A szocialista és a liberális frakció a javaslat ellen szavazott, ők azt szerették volna, ha szeptemberben vitatják meg a bolgár állapotokat. Wörner szerint azért kell Bulgáriáról tárgyalni, mert ott a szocialisták vezette kisebbségi kormány a szélsőjobboldali Ataka (Támadás) párt segédletével van hatalmon.

„Ez a szélsőjobboldali csoport gyűlöletet kelt a zsidók és muzulmánok ellen, sőt polgárháborúval is fenyegetőztek” –mondta Wörner, aki megvádolta Szergej Sztanisev bolgár szocialista pártvezért, aki az Európai Szocialista Párt elnöke is, hogy „kétes hírű médiaszemélyiséget (Deljan Peevszkit) nevezett ki a szervezett bűnözés elleni harc vezetésére”, s ezt a kinevezést csak a 18 napja tartó tüntetések akadályozták meg.

Sztanisev válaszul emlékeztetett arra, hogy az európai jobboldal nem kifogásolta, hogy a GERB kisebbségi kormánya éveken át az Ataka külső támogatásával kormányzott. Ő maga elutasította az Ataka ideológiáját és vezérének akcióit, s tagadta, hogy koalícióban lennének. Nem cáfolta, hogy a szélsőjobboldal segít a parlament működőképességének fenntartásában.

Bulgáriában a kormány és a mögötte álló pártok kétségbeesetten próbálják fenntartani az állam működőképességét, s elindítani a választási programban ígért reformokat. Ez alig megy, a koalíció társadalmi támogatottsága gyenge, s a folyamatos tüntetések tovább gyengítik a kormány reputációját. (M. G.)

Felkorbácsolt nacionalizmus

Nincs alapja a Magyarországgal szembeni eljárásnak, nem is akarunk együttműködni senkivel. Csak az Európai Bizottsággal működünk együtt, mert az az uniós szerződés őre, de a parlamenttel nincs mit kezdenünk – fejtette ki kérdésünkre Orbán Viktor kormányfő annak kapcsán, hogy az ajánlásokat egy új, a bizottság, a tanács és a parlament képviselőjéből álló testülettel közösen kéne megvalósítania a kabinetnek. Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy az együttműködés megtagadása maga után vonhatja a hetes cikkben foglalt eljárás elindítását, Orbán azt közölte: ha az EP a hetes cikk beindítását kezdeményezi, az jogilag tiszta eljárás lett volna. „De kitaláltak egy eljárást, s az nem fogadható el.” Szerinte csak az uniós szerződés módosításával lehetne létrehozni a távolabbi jövőben az úgynevezett koppenhágai bizottságot, amely bármely tagállamban vizsgálhatná a jogállamiságot.

– Ennél azért Európa jobb állapotban van, mint amit itt ma láttak – értékelte a vitát Orbán, aki szerint nem dőlt el, hogy a mostani válság átmeneti, vagy a kontinens végleg hanyatlásnak indult-e. Szerinte Európában adottnak veszik, hogy a válság átmeneti, ám ez egyáltalán nem biztos, viszont válaszokat – így a kormányfő – csak Magyarország kínál, Európa nem. Orbán a magyar ellenzéknek is üzent azzal, hogy szerinte olyankor, amikor Magyarországot nyilvánvaló támadás éri, nem kéne beállni a sorba.

Arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, bánja-e, hogy Magyarország az EU tagja, Orbán Viktor leszögezte: „Én leszek az utolsó, aki azt mondja, hogy ne tartozzunk a Nyugathoz, amit most éppen Európai Uniónak neveznek. Idetartozásunk nem taktikai megfontolás eredménye, hanem ez a mi helyünk”. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője az európai demokrácia győzelmeként értékelte, hogy támogatásra számíthat a koppenhágai bizottság gondolata, mely akár a határon túli magyar kisebbségek védelmére is jó eszköz lehet. A Fidesz politikai vereségeként értékelte, hogy az Európai Néppárt egy része nem ért egyet a magyar tagpárttal. Az MSZP szempontjából pedig az a fontos eredmény, hogy a jelentés semmilyen, Magyarországot sújtó szankciót nem tartalmaz.

A politikus értékelése szerint Orbán Viktor az EP-ben nem az európai, hanem a „nagymagyar” kalapját vette fel, és jelenlétének is ez volt az oka: a nacionalizmus felkorbácsolása.

Presztízsveszteségként értékelte az Orbán-kormány számára a vitát, és Európa szempontjából fontosnak minősítette, hogy nemcsak a költségvetési, hanem az antidemokratikus deficitet is kezelik. Tabajdi azt kérdezte: ha lényegtelen a dokumentum, ahogy azt Orbánék mondják, miért kellett lemondani a kormányfő kínai útját.

A nyilatkozó szocialista EP-képviselők közül Gurmai Zita odaszólt az arra sétáló Elmar Brok befolyásos német néppárti politikusnak, hogy miért nem szólalt fel. Brok annyit válaszolt: „Ez volt az üzenet”. (Z. E.)