Az egyik verdikt szerint 12 ezer eurónyi kártérítést és további kétezer eurós költségtérítést kell fizetnie az államnak, mert egy elítéltet megalázó bánásmódnak tettek ki. A bíróság esetjoga szerint a fogvatartottaknak a zárkában legalább három négyzetméternyi életteret kell biztosítani, a hazai börtönök egy részében viszont ennél egy-egy főre kisebb terület jut. A nemzetközi fórum ítélkezési gyakorlata alapján ez elég ok arra, hogy megállapítsák: az ország megsértette az emberi jogok európai egyezményét. Az egyébként rablás miatt elítélt, de már szabadon lévő Fehér Sándor azért fordult a bírósághoz, mert több mint két évig tartották fogva egy hét négyzetméter körüli zárkában, amelyben négy rabot helyeztek el. Így személyenként a minimálisan elvárható három helyett mindössze 1,7 négyzetméternyi szabad terület állt rendelkezésre. A panaszos ezért húszezer euró nem vagyoni kártérítést kért, ebből ítéltek meg 12 ezret.

Orbán Viktor: Évtizedekig elszenvedtük, hogy a hatalmasok visszaéltek a hatalmukkal

A fogvatartottak száma már közelít a 18 ezerhez, és a büntetés-végrehajtási intézetekben csaknem másfélszer annyi embert őriznek, mint amennyit a hatályos magyar szabályok szerint el lehetne helyezni. Fehér strasbourgi sikere tehát sokak fantáziáját megmozgathatja, mert az átszámítva körülbelül három és fél millió forint másoknak is jól jöhet. Ezen akár milliárdokat bukhat az állam.

Ennél kevesebbe kerül majd, de jóval nagyobb presztízsveszteséget jelent, hogy Strasbourgban kedden harmadik alkalommal mondták ki: a „pofátlan” végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó sérti az emberi jogi egyezményben is nevesített, tulajdonhoz való jogot. Egy volt külügyminisztériumi tisztviselő és az adóhivatal egy menesztett munkatársa után most egy állami tulajdonú cég korábbi alkalmazottjának ítéltek meg kártérítést. A panaszos 11 millió körüli összeget kapott, de annak a három és fél milliót meghaladó részéből az adó kifizetése után nála csak 160 ezer forint maradt. A bíróság álláspontja az, hogy ilyen értékű elvonás sem a társadalmi igazságossággal, sem a közpénzekkel való felelős gazdálkodással nem indokolható. Ezért 25 ezer euró vagyoni és nem vagyoni kártérítést, míg az eljárási költségekre további 3400 eurót kell fizetni.

A különadó úgy ezer embert sújtott, de közülük csak ötvenen fordultak az emberi jogi bírósághoz. A panasz benyújtására csak a jogsérelem bekövetkeztétől számított fél éven belül van mód. E határidőből az érintettek többsége már kicsúszott. A folyamatban levő ügyek azonban sokba kerülhetnek: miután eddig hatvanmilliót ítéltek meg, a számla végösszege háromszáz-négyszázmillió is lehet.