Lejáróban a katonák 48 órája
A tüntetők hétfőn kitörő örömmel fogadták a hadsereg esetleges hatalomátvételének a hírét. A demonstrálók nagy bizalommal beszélnek a fegyveres erőkről. Egyeseknek afelől sincs kétségük, hogy a katonák képesek rá, hogy az ország hanyatló gazdaságát felvirágoztassák. „Azért szeretem Sziszi tábornokot, mert jó ötletei vannak, széles látókörű, és mert a hadserege erős,” mondta elégedetten egy huszonhét éves, szociális munkásnak tanuló csinos lány az elnöki palota előtt. Tetszhetnek neki az erős férfiak, mert odakacsint a mellettem álló, egykor válogatott kosárlabdás Gamelra, akinek oltalmát napok óta élvezem az utcán.
Több család kisgyerekkel táborozik az éjszaka kellős közepén. A tűzött fátylat viselő, az átlagnál vallásosabb Naglaa és népes családja nagyon reméli, hogy az elnök kedden lemond, és helyette Ahmed Shafiq, a tavalyi választáson Murszi által legyőzött ellenfél jön majd vissza. Ez a vélemény azért megy kuriózumszámba, mert a tradicionálisabb vallásos értékrendű emberek többnyire az elnök mellett szoktak állást foglalni.
A mélyen vallásos hívőket érzelmileg nagyon megviselik a Muzulmán Testvériség elleni támadások. Ők a politikai történéseket a választott elnök és egyben az egész muzulmán vallás „meghurcolásaként” élik meg, még akkor is, ha nem egyiptomiak. A Muzulmán Testvériség székhelyének hétfői felgyújtása érzelmi sokkot okozott a galabiját (hosszú, egyenes szabású ingszerű ruha) viselő, de nagyon jó kedélyű francia-algériai Miriamnál, akivel a szervezet által üzemeltetett arab nyelviskolában futunk össze, majd együtt megyünk megnézni a helyszínt. Mivel szülei nem arabul nevelték, a hőség és a szmog ellenére ő már négy éve minden nyarát Kairóban tölti nyelvtanulással. Ahogy mondja „itt az ízlésének megfelelő vallásos közegre” talált.
Egy hotel fogadójában üldögélő, színes fátylakba burkolózó palesztin lányok pedig úgy vélekednek, hogy a katonaságnak minden esetben az elnök mellett kellene kiállnia. „Csakis a pártok közötti ellenségeskedés tette lehetővé azt, hogy a hadsereg ilyen ultimátumot adjon az elnöknek. Ez nem normális, és nem is demokratikus”, mondja Dua’a. A divatosan öltözött, fogorvosnak és gyógyszerésznek tanuló lányok nyári gyakorlatra jöttek Kairóba, a tüntetésen nem vesznek részt.
Az egyik legérdekesebb, ennek ellenére legkevésbé védhető véleményt Abdel Dayen, 43 éves kommunikációs menedzsertől hallottuk eddig. Ő huzamosabb ideig egy nemzetközi telefonos cégnél dolgozott, mielőtt saját vállalatot alapított. „Az egyiptomiak nem tudják, mi a türelem, de menedzsmentszempontból magasak az elvárásaik.” Szerinte az elnökkel csak az a gond, hogy nincsenek mellette képzett kommunikációs szakemberek, akik a közösségi médiát megfelelő mennyiségű propagandával árasztanák el. „Smart (okos) célokat és smart menedzsmentet” kell megfogalmazni, alkalmazza hirtelen felindulásból az európai szervezetek által is kedvelt multiszlogent, miközben azon filozofál, hogyan tudná saját képességeit latba vetve, az elnök emberein segíteni.
Egyre kétségesebb, hogy lehet-e és kell-e a jelen helyzetben az elnök emberein segíteni. A valódi kérdés ma Kairóban inkább az, hogy hogyan lehet a kialakult sakkhelyzetet úgy megoldani, hogy az minél kevesebb vérrel járjon, amellett, hogy a 2011-ben már kiharcolt demokratikus lehetőségek is megmaradjanak.
Miközben az egyiptomi hadsereg rendcsinálásra készül, a Muzulmán Testvériség mártíromságra szólít fel
A Szuezi-csatorna melletti Port-Szaídban kedden már gyakorolták a katonák a békés hatalomátvételt. A Murszi lemondását követelő ellenzék pártjai felkérték Mohammed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt igazgatóját, tárgyaljon a nevükben. Murszi kormányából távozott mind a hat miniszter, aki nem tagja pártjának, a Muzulmán Testvériség által létrehozott Szabadság és Igazság pártjának. A feszültség egyre növekszik, a hadsereg tisztjei a nasszeri „forradalmi örökség” felélesztéséről beszélnek. A Reuters szerzője úgy értesült katonai forrásától, hogy az egyiptomi vezérkar „útitervet” állított össze a rendezésről. Fő követelésük, hogy Murszi állapodjék meg ellenzékével, nevezzen ki új kormányfőt, írjanak ki új választásokat. Murszi ezt már tegnap reggel elutasította, s nem mutatott hajlandóságot, hogy új kormányfőt nevezzen ki. A katonák elképzelése szerint felfüggesztenék az alkotmányt, és lemondatnák az elnököt. Ideiglenes kormányzótanácsot hoznának létre, főleg a politikai pártok képviselőiből.
A hadsereg reputációjának nagyon ártott, hogy hosszú ideig az országot a Tanaui tábornagy vezette katonai tanács irányította. Tartanak tőle, hogy a hatalmat megragadó hadseregtől az USA megtagadná a neki járó tetemes apanázst. Az amerikai és más kormányok eközben erős nyomással próbálják megegyezésre bírni a feleket, hogy elkerüljék a katonai hatalomátvételt. Obama is megegyezésre szólította fel Murszit, amikor kedden felhívta még Tanzániából. Eközben a Muzulmán Testvériség vezetői már Sziszi tábornok ultimátumát is puccsnak nevezték, különösen, hogy tudatában vannak a tábornoki útitervnek is. A szervezet békés tüntetésekre szólított fel a puccs ellen, az „alkotmányos legitimitás védelmében”. Egyik politikusuk felszólította a „szabad forradalmárokat”: készüljenek fel a mártírhalálra!
