Lappal politizál a milliárdos
Bolond lennék, ha beavatkoznék a lapjaim szerkesztési elveibe vagy a tartalmába, hiszen ezzel a saját befektetésemnek ártanék, amelyre milliárdokat költöttem. – Andrej Babis fogadkozott így a cseh köztévében, miután bejelentette, hogy a német Rheinisch-Bergische Verlagsgesellschaft társaságtól megvette a MAFRA cseh médiabirodalmat, amelyhez többek közt a Mladá fronta Dnes legnagyobb példányszámú prágai véleményformáló napilap (amelyből tavaly naponta átlagosan 240 ezer kelt el), valamint a konzervatív Lidové noviny, a Metro újság, két internetes portál, továbbá az Ocko tévécsatorna és a Mafraprint divízió tartozik. A cégnek összesen 1100 alkalmazottja van.
A Prágában élő, Magyarországon is vállalkozó szlovák milliárdos alig huszonnégy óráig állta a szavát. Másnap felhívta a Lidové noviny belpolitikai rovatának munkatársát, és kérdőre vonta őt, miért nem írt egyetlen sort sem az általa tavaly alapított párt, az ANO sajtótájékoztatójáról. „Hát nem értik, hogy az én pofám miatt veszik a lapot?” – emelte meg a hangját. „Én ott voltam, de mivel maguk semmi újat nem mondtak, a főnökeim úgy döntöttek, hogy még hírt sem közlünk” – hebegte a kérdőre vont újságíró, és rögzítette a beszélgetést. A főszerkesztő pedig habozás nélkül feltöltötte az internetre. Néhány órával később Andrej Babis elzarándokolt a szerkesztőségbe, ahol személyesen kért bocsánatot mindkettejüktől, és ígéretet tett, hogy ilyesmi többet nem fordul elő.
Azóta a nevétől visszhangzik a cseh sajtó. Egyre többen igyekeznek megmagyarázni, hogy a leggazdagabb szlovák és a második legtehetősebb csehországi üzletember miért gyarapította tovább a médiabirodalmát. Sokan biztosra veszik, hogy a politikai pályafutásra, a pártjával pedig a prágai parlamentbe készülő milliárdos közéleti – főleg a közvéleményre gyakorolt – befolyását igyekszik ezzel erősíteni. Eredetileg a Ringier–Axel Springer CZ tulajdonában levő, jórészt bulvárlapokat akarta megszerezni, de miután a tárgyalások eredménytelenül végződtek, vigyázó szemeit a cseh sajtó zászlóshajójára vetette.
Milos Cermák, az ismert cseh publicista szerint általában kétféle tulajdonos létezik. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik minél több pénzt szeretnének szerezni médiavállalkozásaikból. Ők a gazdasági válság, az egyre kevesebb reklámok, nem utolsósorban pedig a nyomtatott sajtó példányszámának drasztikus visszaesése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A másik csoportot főleg azok képezik, akik a lapjaik révén társadalmi presztízsben sütkéreznek, a lapkiadással járó veszteségeiket pedig azzal szeretnék kárpótolni, hogy a médiumaikat olyan eszköznek tekintik, amelyek révén saját érdekérvényesítésüket és vállalkozásaikat segíthetik. Akadnak persze melldöngető milliárdosok, akik megmentőknek hiszik magukat – folytatta eszmefuttatását Cermák. Szomorú példaként Sam Zell amerikai multimilliárdost említette, aki világmegváltó szándékkal vásárolta meg a Tribune Company kiadót, s aztán lesilányította, majd pedig a csőd szélére juttatta a Los Angeles Times, a Chicago Tribune és más jó nevű lapokat.
Petr Sabata, a pozsonyi Pravda volt és a cseh gazdasági napilap, a Hospodárske noviny jelenlegi főszerkesztője úgy vélte: Andrej Babis bármelyik csoportba tartozhat, azt azonban még korai eldönteni, hogy végül melyikben köt ki. A MAFRA kiadó több ismert újságírója ezt másként látja, és máris felmondott.
Annyi tény, hogy a német tulajdonos az első csoportba tartozott, de a nyeresége évről évre csökkent. Vélhetően ezért vonult ki a cseh piacról. Babis viszont nem veszteséges tulajdont vesz át. „A legnagyobb gondot abban látom, hogy amíg megy a szekér, addig a legtöbb tulajdonos nem szól bele a szerkesztésbe és a tartalomba. Ám amint kevesebb pénz csordogál a számlájára, vagy veszteségei keletkeznek, akkor egyre őrültebb ötletekkel rukkol elő, hogy miként lehetne érdekesebbé, kapósabbá tenni a lapot. Vagy pedig a pénzéért másféle hasznot hajtani. A mai válságos időkben egyre súlyosabb ez a veszély. Andrej Babist is nyilván megkísérti ez a lehetőség. Legkésőbb a választási kampányban, habár megígérte, hogy lapjainak sosem ad interjút. S letette a szent esküt is, hogy tartalmi kérdésekbe többé már tényleg nem szól bele. Nagy kérdés, hogy ezt a fogadalmát meddig tartja meg. S mit tenne akkor, ha mondjuk egy hónappal a voksolások előtt pártjának 4,9 százalékos támogatottságot mérnének, vagyis egy tizeddel maradna el a parlamenti küszöbtől. A választ nemsokára megtudjuk” – vélekedett a prágai főszerkesztő.
