Kiberháborús célpontokat keresett az NSA-nak
Elkészült az első film Edward Snowden történetéről: Hongkongban fiatal külföldiek egy csoportja ötperces videót forgatott a szökésben lévő amerikai kiszivárogtatónak a városban töltött napjairól. A YouTube-ra feltöltött amatőr filmet tegnap délutánra már több mint százezren látták. Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy Hollywood is érdeklődne a téma iránt. Nem is lenne sok értelme: a tévécsatornákon és internetes portálokon már-már napi folytatásos sorozatként követhetik az érdeklődők a 30 éves fiatalember történetét. Egyelőre pedig nemcsak a végkifejlet, hanem a következő epizód is bizonytalan. A 30 éves egykori titkosszolgálati alkalmazott továbbra is a seremetyevói reptér tranzitjában várja, befogadja-e valamelyik ország a sok közül, ahol menekültstátuszért folyamodott. Lapzártánkig nem járt sikerrel. Az Oroszországba beadott kérelmet hamar visszavonta, miután Vlagyimir Putyin elnök közölte: akkor maradhat, ha abbahagyja a titkos iratok publikálását.
Snowden korábban abban reménykedett, hogy a Julian Assange Wiki-Leaks-alapítót londoni követségére befogadó Ecuador menedéket ad neki. Ám a dél-amerikai ország elnöke, Rafael Correa is közölte: hiba volt kiadni számára azt az úti okmányt is, amellyel eljutott Moszkváig, és nem fogadják be. Egyébként Joe Biden amerikai alelnök a hét végén telefonon beszélt Correával, arra kérve, utasítsa el Snowden kérelmét. Nemet mondott tegnap Ausztria, India, Brazília, Írország, Norvégia, Spanyolország, Lengyelország és Svájc is. A legtöbb ország arra hivatkozott, hogy csak akkor van lehetősége egyáltalán befogadni a menedékkérelmet, ha az adott személy az ország területén tartózkodik.
Eddig egyedül az épp Moszkvában tárgyaló venezuelai elnök biztatta. Nicolas Maduro úgy nyilatkozott, hogy Snowden megérdemli, hogy a „világ védelmébe vegye”, mert nagy szolgálatot tett neki. Ám a hétfői orosz sajtófelvetésekre, melyek szerint esetleg vele együtt az elnöki gépen Venezuelába repülne a szökevény, úgy reagált: ő csak gazdasági megállapodásokat visz magával haza.
Snowden magyar idő szerint tegnap késő este törte meg hallgatását először Moszkvába érkezése óta. A WikiLeaks honlapján közzétett nyilatkozatban Barack Obama amerikai elnököt vádolja, hogy nem tartotta be ígéretét, miszerint nem fog alkudozásba bocsátkozni róla, ám nem így lett. Feltehetőleg az ecuadori elnökre gyakorolt nyomásra utalt ebben. A nyomásgyakorlás pedig folytatódik, nyilvánosan és feltehetőleg a színfalak mögött is. Bruneiben, a délkelet-ázsiai országok találkozóján például John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélésén is szóba került Snowden ügye. Az AP hírügynökség jelentése szerint Kerry kérte kollégáját, hogy adják ki a férfit Amerikának. Ám nem folytattak hosszú megbeszélést a témáról, mivel az ügy nem tartozik Lavrov „portfóliójába”.
Az épp Tanzániában tárgyaló Barack Obama sem kerülhette el a kiszivárogtatásokról szóló kérdést. Külügyminisztere hétfői nyilatkozatához hasonlóan azt válaszolta: nem szokatlan, hogy kormányok egymás után kémkednek. Európai kollégái nem így gondolják: nem csitul a felháborodás amiatt, hogy a hét végén a Der Spiegel és a Guardian írásai szerint az amerikai titkosszolgálatok lehallgatták az Európai Unió New York-i és washingtoni diplomáciai képviseletét, illetve több szövetséges ország követségét is.
Mindeközben kiderült: nem rendszergazda volt Snowden a digitális adatgyűjtésre szakosodott titkosszolgálatnál, az NSA-nál. Igaz, a szervezet előszeretettel emlegette így, jelentőségét kisebbítve, ám a The New York Times hét végi cikke szerint Snowden munkaköre „infrastruktúra-elemző volt”. Azaz azon sok ezer fiatal amerikai hacker egyike volt, akiket a titkosszolgálat azért alkalmaz, hogy feltérképezzék a külföldi számítógépes rendszereket. Információt szereznek azok gyengeségeiről. Ezzel felderítik, melyek lehetnek célpontok egy esetleges kiberháborúban. A lap szerint ez arra is bizonyíték: az NSA-nak csak egyik feladata az adatgyűjtés és -elemzés. Emellett foglalkozik kibertámadások tervezésével és előkészítésével is. (Az NSA titkos elit hackercsoportjáról nemrég a Foreign Policy is beszámolt.) Az is kiderült: Snowden már egy éve készült a kiszivárogtatásra. Csupán azért vállalta el a munkát az NSA hawaii központjában – ami fizetéscsökkenéssel is járt –, hogy hozzáférhessen az összes, az amerikai hatóságok által megtámadott számítógépes rendszer listájához.
Az amerikai napilap szerint Snowden esete arra is rávilágított, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálatában nem volt megfelelő a munkatársak hátterének ellenőrzése. A kiberháborús készülődés felpörgése, illetve a kielemzésre váró digitális adatmennyiség megnövekedése miatt pedig nagyon sok, Snowdenhez hasonló fiatal számítógépes tehetséget vett fel az utóbbi években többek között az NSA is. A vezetők pedig most azon gondolkodnak: vajon hányan vallanak még az épp Moszkvában a sorsára váró fiatalemberével megegyező nézeteket?
Előbb jöjjön ide a menekülő!
A WikiLeaks honlapján megjelent közlemény listáján nem szerepel Magyarország azon országok között, ahol Edward Snowden menedékjogot kért. Hivatalos forrásból lapunk úgy tudja: Magyarországon csak akkor kérhet valaki menedékjogot, ha a kérelmező az ország területén tartózkodik. Egyébként ha Snowden magyarországi tartózkodási engedélyért folyamodott volna, arról hivatalosan nem is lehetne információt kiadni. Így nem is kaptunk egyértelmű választ (cáfolat formájában sem) arra a kérdésre sem, hogy Snowden fordult-e menedékkérelemmel a magyar hatóságokhoz – miképp azt több, a magyarhoz hasonló szabályozással bíró ország esetében tette. (Munkatársunktól)
