Strasbourgban a képviselők majd holnap szavaznak magáról a jelentésről, amikor is a jelenlévők egyszerű többsége is elég lesz az elfogadáshoz. Úgy tudjuk, az Európai Bizottság részéről José Manuel Barroso elnök vesz részt a vitán, a testület nevében a záró hozzászólást pedig Viviane Reding alelnök teszi majd meg.

A jelentéstervezet a frakcióvezetőkből és az EP-elnökből álló házbizottságra bízná annak megállapítását, hogy Magyarországon fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének súlyos kockázata. Ez indíthatná be a nevezetes hetes cikkben leírt eljárást, amelynek a tervezetben szereplő verziója semmilyen szankciót nem von egyébként maga után.

A liberálisok továbblépnének: alternatív jelentéstervezetet nyújtottak be, mely megegyezik a Tavares által készített tervezettel, kivéve, hogy szerintük már fennáll az alapértékek megsértésének veszélye, ezért ha azt nem korrigálja a kormány időben, akkor már a szankcionálásra alkalmas 7.2-es eljárást kellene beindítani. Erre vonatkozóan már az EP szakbizottságában is nyújtott be a liberális frakció módosítót, de azt ott leszavazták. A liberálisok alternatív tervezetének támogatottsága minimális, s nincs esély arra, hogy többséget kapjon. Több forrásunk a liberálisok akcióját már a jövőre esedékes EP-választási kampány részeként értékeli.

A tervezethez maga a portugál zöldpárti jelentéstevő nyújtott be több módosítót, amelyek az új nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban fogalmaznak meg aggodalmat. Arra szólítja fel a magyar kormányt, működjön együtt az európai intézményekkel annak biztosítása érdekében, hogy a törvény rendelkezései teljes mértékben összhangban álljanak az alapjogokkal és alapértékekkel. Úgy tudjuk, a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt még nem jelentkezett módosítóval, bár ezt szerdáig még megteheti 76 képviselő támogatásával.

A vitán felszólal majd a bizottság képviselője és Orbán is. Meglepő módon a tagállamokat tömörítő tanács részéről senki sem szólal meg: az ír elnökség már, a július elsejétől hivatalba lépett litván elnökség még nem érzi magáénak az ügyet. Ezután várhatóan a frakcióvezetők következnek, bár a felszólalók végleges listája csak ma válik ismertté. Információink szerint az Európai Néppárt nevében elsőként Orbán szövetségese, Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szólal majd fel.

Orbán beszéde a szavazás kimenetelén valószínűleg nem változtat. A magyarországi választóközönség meggyőzése, a szavazatszerzés mellett a néppártnak üzenhet azzal, hogy megjelenik Strasbourgban. A jelentéstervezetet először tárgyaló szakbizottságban több néppárti képviselő is tartózkodott, és valószínű, hogy a plenárison is lesz néppárti tartózkodás. Orbán meg akarja mutatni, hogy nem fél a kérdések elébe állni, és meg akarja erősíteni a néppárton belüli támogatottságát, amiért elképzelhető, hogy kedd este még a frakcióülésen is részt vesz.

A néppárt többsége támogatja a magyar kormányfőt, és szerintük a szakbizottságban nem sikerült eléggé felvizezni a jelentéstervezetet, amit le akarnak szavazni. Ám egy kisebbség, a modernebb politikai kultúrával rendelkező országok progresszívebb politikusai – akiket nem győzött meg a magyar kormány, és nem hiszik, hogy összeesküvés történt Magyarország ellen – elképzelhető, hogy a tartózkodás mellett döntenek. – Nem akarok Morvai Krisztinával együtt szavazni – érzékeltette a dilemmát egyik néppárti forrásunk név nélkül az ügy érzékenysége miatt.

A néppárt a legnagyobb párt az EP-ben, de a liberálisokkal együtt számolt balliberális oldal többségben van, ami azt feltételezné, hogy a jelentés simán átmegy. Ám forrásaink nem mertek még tippelni sem.