A Der Spiegel hétvégi kiszivárogtatása dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy az amerikai hatóságok lehallgatták az Európai Unió New York-i ENSZ-képviseletét, illetve washingtoni követségét. A Guardian vasárnapi sztorija szerint pedig az amerikaiak összesen 38 ország követségét vagy ENSZ-képviseletét hallgatták le. Köztük van a washingtoni olasz nagykövetség és a francia ENSZ-képviselet is. A „célpontok” listáján olyan, szövetségesnek számító országok is szerepelnek, mint India, Japán, Törökország vagy Dél-Korea. A lap által állítólag szintén Edward Snowdentől megszerzett egyik dokumentum szerint az amerikai hatóságok a New York-i ENSZ-székházban dolgozó amerikai diplomaták titkosított faxgépére is lehallgatóberendezést szereltek. Az iratokból az is kiderül, hogy „klasszikus poloskák” mellett az amerikai hatóságok a megcélzott diplomáciai képviseletek internetforgalmát is figyelték, illetve speciális antennákat is használtak kommunikációjuk rögzítéséhez.

Az amerikai NSA egykori lehallgatóközpontja a nyugat-berlini Teufelsbergen. Az antennákat leszerelték, de a módszerek megmaradtak?

Brüsszelben és az európai fővárosokban hétfőre sem csitult a felháborodás – különösen Berlinben, hiszen a Der Spiegel szerint épp Németország volt az amerikai lehallgatások és digitális kémkedés egyik legfontosabb célpontja. Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint ha igaz, amit a sajtó állít, akkor Washington cselekedetei „teljesen elfogadhatatlanok.” Angela Merkel német kancellár szóvivője szerint pedig „a barátok bepoloskázása nem elfogadható”. Steffen Seibert úgy folytatta: „ez olyan, mintha még a hidegháborúban lennénk”. Nem ő volt az egyetlen, akinek utóbbi jutott eszébe a helyzetről: a német igazságügy-miniszter, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger is ezt említette a BBC tudósítása szerint.

Hollande mellett az unió alapjogi biztosa, Viviane Reding szerint is veszélyeztetheti a szabad kereskedelmi tárgyalásokat a botrány. Az EUObserver szerint az Európai Bizottság alelnöke Luxembourgban úgy nyilatkozott: „Nem tárgyalhatunk egy óriási transzatlanti piacról, amíg a legkisebb gyanúja is felmerül annak, hogy a másik fél kémkedik a tárgyalások lefolytatói ellen.”

A tárgyalások kezdetének időpontját egyébként július 8-ra tűzték ki. A BBC diplomáciai tudósítója elemzésében azt írja: a szabad kereskedelmi tárgyalás nem fog meghiúsulni, ám az biztos, hogy a légkörre hatással lesz a botrány, és nehezebb lesz megállapodásra jutni. Jonathan Marcus azt is megemlíti: kevesen lepődhettek meg igazán azon, hogy az amerikaiak kémkedtek az uniós hivatalokban. Ám az információszerzés kiterjedtsége és mélysége, annak nyilvánosságra kerülése és a számtalan megismert részlet okot ad a felháborodásra.

Az Egyesült Államok közölte: a megfelelő diplomáciai csatornákon reagál majd a vádakra, nem nyilvánosan. Egyelőre John Kerry amerikai külügyminiszter válaszolt egy kérdésre egy sajtótájékoztatón, amelyen elmondta: közel-keleti tárgyalásai miatt nem volt ideje megismerkedni a kérdéssel, ám szerinte „nem szokatlan”, ha egy ország a nemzetbiztonság érdekében kémtevékenységet folytat.

Az egyik legsajátosabb felvetéssel a német Zöldek elnöke állt elő. Jürgen Trittin szerint Európának menedékjogot kellene nyújtania Edward Snowdennek. „Európának tett szolgálatot azzal, hogy leleplezte, milyen hatalmas támadás történt az európai polgárok és cégek ellen.”