Ha a friss diplomások az egyetem befejezése után másutt vállalnak munkát, vagy három évnél rövidebb ideig dolgoznak szülőfalujukban, az állam visszafizettetné velük a taníttatásuk költségeit. A román oktatási minisztérium államtitkára, Király András György lapunk megkeresésére emlékeztetett: a röghöz kötés rossz emlékeket idéz Romániában. Különösen igaz ez az erdélyi magyarokra. Az egyetem utáni, központilag szabályozott és kötelező kihelyezés a Nicolae Ceausescu által erőltetett etnikai homogenizáció eszköze volt. Az államtitkár szerint mégis érdemes beszélni Lazea javaslatáról.

 – Kisebb csiszolással működhetne, mindenesetre látom benne a jobbító szándékot – mondta Király, hozzátéve: az egyetemeket is meg kell győzni, hogy elkülönítsenek helyeket a vidéki diákoknak. – Nem lesz könnyű, mert egyre inkább szent tehénként tekintünk az egyetemi autonómiára – fűzte hozzá az államtitkár. Egyúttal elismerte: a falusi és a városi oktatás közötti szakadék reális probléma. A 2009-es PISA-vizsgálat eredményei szerint Romániában a falusi iskolák diákjai egy iskolai évvel vannak „lemaradva” városi társaiktól.

Legfrissebb jelentésében az egyetem előtti oktatás minőségét biztosítani hivatott kormányügynökség is elismeri, hogy a vidéki iskolák az oktatás minőségét mérő minden mutatót tekintve legalább tíz százalékkal gyengébben teljesítenek. A dokumentum sejteti, hogy a szakadék a szülők iskolázottságával magyarázható: az átlagos városi szülő legalább 12 osztályt végzett, miközben falun az átlag a nyolc általános. Claudiu Ivan szociológus, a Román Akadémiai Társaság (SAR) nevű kutatóintézet szakértője szerint két egyforma családi és szociális háttérrel rendelkező falusi, illetve városi gyerek teljesítménye is jelentősen eltérhet.

 – Számos tényező játszik közre. Falun hiányos az oktatási infrastruktúra, gyakran ingázni kell. Ami viszont döntő, hogy a jó képességű fiatalok menekülnek a vidéki tanári állásoktól. Emiatt egy falusi gyereknek hatszor-hétszer kisebb az esélye arra, hogy egyetemet végezzen –mondta lapunknak a szociológus, aki a Bukaresti Egyetemen készül megvédeni doktori dolgozatát az oktatási integrációt célzó közpolitikák hatékonyságának témájában. Ivan szerint az állami egyetemeken jelenleg is van példa a pozitív megkülönböztetésre. Körülbelül tíz éve a roma fiataloknak fenntartanak helyeket, éppen azért, mert körükben alacsony a képzett munkaerő.

 – Nos, mindössze annyit kell tenni, hogy az etnikumot kiegészítik a származási hellyel – mutatott rá a szakértő. Közölte, akár röghöz kötés nélkül is értelmesnek tartaná helyek elkülönítését, bár az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a diplomás roma fiatalok csak nagyon ritkán mentek vissza segíteni közösségüket a fölemelkedésben.