Bizonytalan „ügynökjövő”
Elrendeli egyebek között, hogy a határon túlról is finanszírozott, politikai tevékenységet folytató civil szervezeteket „külföldi ügynökökként” kell bejegyezni, és ezt a minősítést minden, a sajtóban vagy az interneten közzétett anyagukban is jelezni kell. Márpedig ebben sokan a hatalommal kritikus csoportok ellehetetlenítésének szándékát látják. Hiszen Oroszországban már-már a sztálini időket idéző, megalázó bélyegnek számít a „külföldi ügynökké” nyilvánítás. De az érintettek szerint nem csak ez a gond a törvénnyel.
A hatálya alá sorolt szervezetekre különleges elszámolási szabályok vonatkoznak, és ugyancsak különleges ellenőrzéseknek vethetik alá őket, mondta a Népszabadságnak Alekszandr Verhovszkij, a Szova jogvédő és elemzőközpont igazgatója. „Fontos csoportok kerülhetnek a megszűnés határára. Hivatalosan nem lehet ugyan felszámolni őket, de a sorozatos, nagy összegű bírságok miatt tönkremehetnek” – tette hozzá. Ráadásul a békülékeny nyilatkozatok ellenére is úgy tűnik, hogy a hatóságok egyre keményebb módszerekkel igyekeznek betartatni a jogszabályt, amelynek értelmében az érintett szervezeteknek önként kell bejelentkezniük a külföldi ügynöki minősítésért az igazságügy-minisztériumnál.
Ezt azonban mindeddig egyikük sem tette meg, amiért pénzbüntetés jár. Ezért tavasszal ügyészségi vizsgálatok indultak, egyes becslések szerint több száz, mások szerint több mint ezer civil szervezetnél. Közülük jó pár már figyelmeztetést is kapott, sőt csütörtökön közzétett határozatában az igazságügyi tárca fél évre felfüggesztette a választásokat ellenőrző társadalmi szervezet, a – nevében egyszerre „szavazatot” és „hangot” is jelentő – Golosz tevékenységét. A döntéssel befagyasztották az egyesület bankszámláját, és lehetetlenné tették lapjának megjelenését is. Előzőleg a Goloszt, valamint ügyvezető igazgatóját, Lilija Sibanovát összesen 400 ezer rubelre, azaz csaknem hárommillió forintra ítélte a bíróság a törvény megsértéséért, és a határozatot a múlt héten egy moszkvai fellebbviteli fórum is jóváhagyta.
Pedig a csoport 2010 óta egyetlen fillérhez sem jutott külföldről. A norvég helsinki bizottság által tavaly neki odaítélt, Szaharov-díjjal együtt járt ugyan néhány ezer euró, ám lemondtak erről a pénzről, amit bankszámlakivonattal is igazoltak – mondta lapunknak Lilija Sibanova. A küzdelmet azonban nem adják fel. Vagy Golosz-2 néven újraregisztráltatják magukat, vagy egy társszervezet égisze alatt, esetleg be nem jegyzett egyesületként folytatják a munkát – sorolta a lehetőségeket Sibanova, és nem hagyott kétséget afelől, hogy készülnek a szeptember nyolcadikán esedékes moszkvai polgármester-választás ellenőrzésére. Kiskapukat persze a többiek is keresnek, és találnak is. Vannak, amelyek kereskedelmi, mások nemzetközi szervezetté minősíttetik át magukat, vagy egyszerűen lemondanak a külföldi pályázati pénzekről.
Ez utóbbit tette a Levada szociológiai elemzőközpont is, amely költségvetésének 2-3 százalékát kapta külföldről, amiért az ügyészségi értesítés szerint ugyancsak idegen ügynöknek nyilváníthatják. Igazgatója, Lev Gudkov azonban nemcsak ezt sérelmezi, hanem azt is, hogy – sokak szerint az egyetlen független intézményként – a lakosság politikai hangulatát mérő központ tevékenységét politikainak minősítették. „A politika kutatása nem maga a politika, mint ahogyan a betegség gyógyítása sem maga a betegség” – mondta. A Levada központ védelmében orosz szociológusok és német tudósok is felemelték szavukat, egy, a hatósági intézkedések ellen tiltakozó nyílt levélhez pedig lapzártánkig csaknem három és fél ezren csatlakoztak az interneten. „A helyzetünk most bizonytalan” – közölte a Népszabadsággal az intézet igazgatóhelyettese, Alekszej Grazsdankin. „Amíg hagynak bennünket, végezzük a dolgunkat, és ha erre már nem lesz lehetőségünk, a fejlemények függvényében döntünk a további lépésekről.”
