A monitoringeljárás beindítása példátlan lett volna egy uniós tagországgal szemben. Jelenleg tíz tagállammal, Albániával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Bosznia-Hercegovinával, Grúziával, Moldovával, Montenegróval, Ukrajnával, Szerbiával és Oroszországgal szemben folytat ilyet az ET. Az eljárás szankciókkal nem jár, de muníciót jelentett volna az EU-s intézményeknek, amelyek szintén vizsgálják a magyar alkotmányos berendezkedést. Az ügyben illetékes úgynevezett monitoringbizottság áprilisban fogadott el a magyar kormánnyal erősen kritikus jelentést, és kezdeményezte a monitoringeljárást. Kedd délelőtti ülése után azonban a monitoringbizottság is a „figyelemmel kísérést” javasolta.

A közgyűlésen elfogadott véleménybe jobboldali kezdeményezésre bekerült, hogy a kétharmados egypárti többség elégséges legitimáció az alkotmány módosításához. Az is bekerült a szövegbe, hogy a „kommunista” alkotmány helyett modern alaptörvény született „intenzív parlamenti vita” után és „a magyar civil szervezetek” hozzájárulásával. Az a kitétel viszont kikerült, hogy az alkotmány bizonyos rendelkezései megosztják a társadalmat. Ezzel együtt bőven maradt benne kritika is. Például az Országos Bírósági Hivatalra vonatkozó ajánlások és az elnökének jogkörével kapcsolatban megfogalmazott aggályok. A jelentést 149 igen és 38 nem mellett fogadták el.

A monitoring ellen érvelők szerint hiába vannak aggályok, ezt az eljárást az emberi jogok súlyos megsértésére tartják fent, ezért aránytalan lenne Budapesttel szemben. Ráadásul jövőre választások lesznek, és akkor kiderül, mennyire elégedettek a magyarok. – Ha Magyarországgal szemben beindítjuk az eljárást, mit csinálunk például Grúziával? – tette fel a retorikai kérdést Theodora Bakoyannis, az Európai Néppárthoz tartozó görög képviselőnő, aki felszólalásában idézte egy grúz kollégáját, aki arról érdeklődött, hány ellenzéki politikus van börtönben Magyarországon. A monitoringot támogatók szerint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelmére felesküdött ET hitelét rontja, ha nem kezeli az aggályokat. Idézték az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi szervezetek levelét is, amely a monitoring mellett érvelt.

Lundgren nem értékelte vereségként a döntést. Lapunknak nyilatkozva emlékeztetett, a fideszes képviselők is kompromisszumra kényszerültek, hiszen eredeti módosítójukban az szerepelt, ne induljon monitoringeljárás és más se. – Az a fontos, hogy a figyelem Magyarországon marad, ha esetleg lesz ötödik, hatodik, hetedik alkotmánymódosítás – mondta a képviselőnő. – Nagyon örülünk az eredménynek, amely a közgyűlés majdnem kétharmadának véleményét tükrözi – mondta Gulyás Gergely (Fidesz). Szabó Vilmos (MSZP) szerint a döntés mégis egy monitoringeljárást fog eredményezni, ha nem is a hagyományosat.

Ugyancsak tegnap a 98 százalékos különadóval kapcsolatos ügyekben másodszor is elmarasztalták Magyarországot Strasbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a szolnoki Gáll Eszter Máriának, aki több mint 30 évet dolgozott az APEH-nél, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, mielőtt 2011 márciusában elbocsátották, 16 ezer euró vagyoni és nem vagyoni kártérítést és 900 euró költségtérítést ítélt, mert a bíróság szerint sérült a tulajdon védelme, a tulajdonhoz való jog. Az államnak három hónapja van fizetni.