Cunamit kavartak a Hradzsinból
Zeman döntését azzal indokolta: elvben megtehette volna, hogy tétlenül szemléli a belpolitikai válságot, s akkor a Necas-kabinet akár a jövő májusban esedékes választásokig a helyén maradhatott volna. – A választóimnak azt is ígértem, hogy törvényes eszközökkel igyekszem elérni az eddig regnáló kabinet mielőbbi távozását. Ez a testület egyetlen személyi változással, a lemondott Petr Necas helyett más kormányfővel, de ugyanazzal a programmal szeretné folytatni. Ha elfogadom az indítványukat, akkor megszegem a szavam – hangoztatta.
A baloldali hátterű elnök nem tagadta, a cseh szociáldemokraták (CSSD) egyik vezetőjét is kinevezhette volna miniszterelnöknek. Ám Bohuslav Sobotka, a szocdemek első embere közölte, jelenleg nem tartanak igényt a posztra. Ezért döntött Zeman a szak értői kormány kinevezése mellett, amely szeptember végéig maradhat hivatalban, ha az alsóház feloszlatja önmagát, mert akkor előre hozott választások lesznek.
Jirí Rusnok legfontosabb célként a jövő évi költségvetés előkészítését, továbbá az árvízkárok felszámolását, valamint Csehország aktív szerepét nevezte meg a következő, hétesztendős európai uniós büdzsé elfogadásában. Alig másfél órával az államfői sajtótájékoztató előtt Miroslava Nemcová házelnök azt közölte az újságírókkal:
– A jelenlegi kormánypártok ki akarják tölteni a jövő májusig tartó megbízatásukat, személyemben megnevezték a kormányfőjelöltet, összegyűlt az átalakított kabinet megválasztásához szükséges százegy szavazat. Minderről telefonon értesítettem az elnök urat, ő azonban közölte, hogy kitart elhatározása mellett. Nemcová színjátéknak minősítette Zeman hét végi konzultációit a parlamenti pártok vezetőivel. – Senki sem támogatta a szakértői kormány kinevezésének ötletét, ő mégis ezt a megoldást választotta. Mostantól kezdve övé a felelősség a belpolitikai fejleményekért, különösen az ország gazdasági helyzetéért – nyilatkozta Miroslava Nemcová, aki Csehország első női miniszterelnöke lehetett volna.
Martin Kuba, a kormányzó Polgári Demokrata Párt (ODS) ügyvezető elnöke szerint az elnök belpolitikai megnyugvást ígért, de valójában politikai cunamit kavart. Karel Schwarzenberg, a jobbközép koalícióban részt vevő TOP 09 elnöke és a külügyi tárca irányítója a Právo napilapnak hangsúlyozta: – Az elnök urat nem érdekelte, hogy összegyűjtöttük a folytatáshoz szükséges százegy támogató szavazatot, miként a parlamenti demokrácia elvei és az alkotmányos szokásjog sem. Majd hozzátette, hogy munkahelyén, a külügyminisztériumban már nekilátott a csomagolásnak. Miroslav Kalousek eddigi pénzügyminiszter szerint Milos Zeman a saját haverjait akarja bársonyszékekbe ültetni, s minél tovább ott tartani, valójában ugyanis elnöki rendszert akar bevezetni az országban.
A cseh alkotmány továbbra is jelentős manőverezési lehetőséget nyújt Milos Zemannak. Jirí Rusnok kabinetjének harminc napon belül kell bizalmat kérnie az alsóházban. Ha nem szerzik meg, akkor az elnök további személyt bízhat meg újabb testület létrehozásával. Határidők nem kötik, akár hónapokig is kivárhat. Prágai elemzők szinte biztosra veszik, hogy az alsóház a keddi elnöki döntést követően feloszlatja önmagát, s akkor az államfő már csak annyit tehet, hogy valószínűleg szeptember közepére kiírja az előre hozott parlamenti választást.
Csendes és szolgálatkész
Jirí Rusnok nagy politikai vargabetűket írt le eddigi közéleti pályafutása során. Ostravában született, Prágában szerzett diplomát a közgazdaságtudományi egyetemen. A rendszerváltást követően találkozott a cseh szociáldemokratákat (CSSD) választási győzelemre vezető Milos Zemannal. Az ő hatására lépett be a baloldali pártba. 2001-ben a Zeman-kormány pénzügyminisztere lett, majd Vladimír Spidla kabinetjében az ipari-kereskedelmi tárcát vezette. Megpályázta a CSSD elnöki posztját, de alulmaradt Spidlával szemben. Tavaly ismét Zemanhoz sodorta az élet, akinek az elnöki kampányában korteskedett. Áprilistól az új államfő gazdasági tanácsadója lett. Rosszmájúak szerint Rusnok azért imponál mentorának, mert csendes és szolgálatkész személy. (Sz. J. P.)
