A legfelkészültebb tagjelölt nem kér az EU-ból
Ezzel a legfelkészültebb tagjelölt táncolt vissza, Stefan Füle bővítési EU-biztos nem is rejtette véka alá a csalódottságát. A közvéleményre hivatkozott Sveinsson is, a felmérések szerint az izlandiak túlnyomó többsége ellenzi az EU-csatlakozást.
– A mostani kormánykoalíció mindkét pártja világossá tette a választási kampányban, hogy nem akarja folytatni a felvételi tárgyalásokat. Meggyőződésünk, hogy Izlandnak nem érdeke belépni az unióba, főként nem most, hogy az EU válságban van – hangsúlyozta a Népszabadság érdeklődésére a 45 éves miniszter. A jobbközép Függetlenségi Párt és a centrista Haladó Párt egyértelmű többséget szerzett az áprilisi választásokon, leváltva ezzel a baloldali koalíciót, amely 2009-ben adta be a csatlakozási kérelmet.
Azok az érvek sem hatották meg a reykjavíki kormányt, hogy a jelentkezésre a pénzügyi válság vette rá Izlandot, amely ráébredt, hogy az EU „védőernyője” alatt kevésbé lenne sebezhető.
– Az izlandi gazdaság azóta talpra állt, beindult a növekedés, ellentétben sok EU-tagállammal. Az, hogy önálló valutánk van, csak segített kimászni a recesszióból – vélekedett Gunnar Bragi Sveinsson. Az uniós tagság melletti fő érv az euróövezeti csatlakozás volt, ám az eurózóna súlyos válságával ez is értelmét vesztette.
Több szempontból is külön áll Izland Európától: a kontinenstől egy óceán választja el, sajátos a szigetország gazdasága is, amely a természeti erőforrásokra épül. Nemcsak az óriási halmennyiség nyújt biztos megélhetést, de a föld alatt megbúvó, kiapadhatatlan forróvíz-készletek is olcsóbbá teszik az életet. Az izlandiak többsége nehezen tudja elképzelni, mit nyerne az EU-tagsággal.
A halászat éppen ezért a felvételi tárgyalások legkényesebb pontja. – Izland az EGT-megállapodáson keresztül (Európai Gazdasági Térség) már része az unió belső piacának, így a legtöbb területen ugyanazok a szabályok érvényesek nálunk, mint az EU-ban. A halászat és a mezőgazdaság viszont nem részei a megállapodásnak – figyelmeztetett a külügyminiszter. Az izlandi kormányt kimondottan aggasztaná, ha a halászatot a jövőben Brüsszel ellenőrizné, vagyis az unió közös halászati politikája a szigetországban igazi „fekete bárány”. Sveinsson a sarkvidéki mezőgazdaságot is rendkívül sebezhetőnek nevezte, amely egyáltalán nem illene bele a közös európai agrárpolitikába.
Jól haladt Izland a 2010-ben megkezdett csatlakozási tárgyalásokon: a 35 tárgyalási fejezet kétharmadát megnyitották, egyharmadát már le is zárták. A gyors és zökkenőmentes belépés reménye most szertefoszlott. –Leállítunk minden, a tárgyalással kapcsolatos tevékenységet. Ez arra is lehetőséget nyújt, hogy elemezzük az EU-n belüli legújabb fejleményeket. Értékelést nyújtunk be a parlamentnek, és miután ezt megvitatta, népszavazást írunk ki – vázolta a következő lépéseket a Haladó Párt politikusa. A népszavazásnak egyelőre céldátuma sincs.
