Ecuador történelmi hagyománya az emberi jogok védelme, s ebből fakadóan a politikai menekültek befogadása – mondta Budapesten Marco Albuja ecuadori külügyminiszter-helyettes (képünkön). Mint említette, az ENSZ is nagyra értékeli a dél-amerikai ország magatartását: a szomszédos Kolumbiából mintegy 57 ezren települtek át a hadsereg és a gerillák ottani háborúja elől. Ecuador nem alkalmaz vízumkényszert, így bárki érvényes útlevéllel beléphet az országba – tette hozzá. E következetes állásponttal indokolta, hogy egy éve politikai menedékjogot adtak a WikiLeaks alapítójának, Julian Assange-nak, illetve most tanulmányozzák az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt külsős elemzője, Edward Snowden menedékkérelmét. A szökevény kapcsán Albuja nem számolt be új fejleményről, mondván, az ügy kezelése főnökére, Ricardo Patino külügyminiszterre tartozik. Ám felidézte Rafael Correa elnök nyilatkozatát, miszerint Quitóban felelősségteljesen bírálják el Snowden kérelmét, s a döntést Ecuador önrendelkezésének érvényesítésével hozza meg.

A jogász végzettségű külügyminiszter-helyettes Budapesten megbeszélést folytatott Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkárral és Németh Zsolttal, a külügyi tárca parlamenti államtitkárával is. Lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy nem merült fel témaként a találkozókon Assange vagy Snowden ügye. Albuja szerint magyar részről megértik, hogy a döntések Ecuador önrendelkezése keretében születnek, s a diplomácia lényege éppen a szuverenitás tiszteletben tartása.

Az egy éve Ecuador londoni nagykövetségén élő Assange kapcsán előrelépésnek nevezte, hogy Nagy-Britannia elfogadta egy – a megoldást kidolgozni hivatott – jogi munkacsoport létrehozását. A WikiLeaks alapítója hiába kapott Ecuadortól politikai menedékjogot: ha most elhagyná a követséget, azonnal őrizetbe venné a brit rendőrség a szexuális erőszak vádjára alapozott svéd kiadatási kérelem alapján.

Albuja kitért arra is, hogy az utóbbi évtizedben Ecuador külkereskedelme alaposan megváltozott, így az Egyesült Államok részesedése napjainkra 27 százalékra csökkent le, miközben a fennmaradó több mint 70 százalékon nagyjából egyenlő mértékben részesedik Európa, Ázsia, illetve Latin-Amerika. Snowden esetleges ecuadori befogadását Washington azzal torolhatná meg, hogy nem hosszabbítja meg a vámegyezményt, ám ez Amerikában megdrágítaná az ecuadori banánt és kávét.