Lemondta Japánban esedékes látogatását, és tegnap rendkívüli tanácskozást tartott tanácsadóival Dilma Rousseff brazil elnök, hogy miként kezeljék a lassan két hete tartó s egyre nagyobb méretű demonstrációkat. Csütörtök estétől péntek hajnalig a majd 200 millió lakosú Brazília mintegy nyolcvan városában voltak tüntetések, a becslések szerint összesen egy-másfél millió résztvevővel. Ez volt a dél-amerikai ország utóbbi húsz évében a legnagyobb politikai töltetű megmozdulás. Eredetileg a szervezők – elsősorban a Passe Livre (Szabadjegy) mozgalom aktivistái –békés ünneplésre szólították fel a lakosságot, miután az eredeti követelésükben a kormányzat engedett: még szerdán visszavonta a tömegközlekedési tarifák emelését. Ám az utóbbi napokban, különösen a Konföderációs Kupa meccseinek megkezdése óta világossá vált, hogy immár sokkal többről van szó. A BBC helyszíni tudósítójának nyilatkozó egyetemistalány, Camila Sena szerint az emberek torkig vannak a rendszerrel, a burjánzó korrupcióval. A békés tüntetéseket egyébként radikális elemek rendbontásra, gyújtogatásokra használták ki csütörtök éjjel is. Brazíliavárosban például megpróbálták elfoglalni a kongresszus épületét, illetve gyújtogattak az Oscar Niemeyer híres építész tervezte Itamaraty-palotánál, amely a külügyminisztériumnak ad otthont. A rendőrség könnygázzal, vízágyúkkal oszlatott több városban is, két halottat követelt a csata.

Az elégedetlenség nem véletlenül csúcsosodott ki a nemzetközi labdarúgó-esemény alkalmával. A dél-amerikai ország jövőre foci-vb-t, 2016-ban pedig nyári olimpiát rendez, a beruházások a tervek szerint 25 milliárd dollárba kerülnek. A felújított riói Maracana stadion bejáratánál hatalmas felirat látható: „Itt épült Brazília történelme.” A két eseménnyel demonstrálni kívánják az ország – egyébként kétségtelen – fejlődését, nagyságát. Ám sokan úgy érezték, hogy ezt velük fizettetik meg. A presztízsberuházások hatalmas összege azért lehet irritáló, mert miközben latin-amerikai összehasonlításban magas a jövedelmi adó, az állam viszonylag keveset fordít a közoktatásra és az egészségügyre. Ennek pedig a fő kárvallottjai azok – becslések szerint 30-40 millióan –, akik az utóbbi évtizedben emelkedtek ki a szegénységből, s még nincs elég jövedelmük a drága magániskolákra, kórházakra.

Rousseff elnök néhány napja azzal igyekezett leszerelni a tüntetőket, hogy jogosnak nevezte megmozdulásukat, amely – mint állította – része a demokráciának. A brazil futball királya, Pelé azonban zokon vette a tüntetők azon jelmondatát, amely szerint „egy gólnál többet ér egy jó kórház”. A brazil válogatott mai játékosai twitteres üzeneteikben viszont a tüntetők mellé álltak. A csatár Hulk bejegyzése szerint „az emberek joggal igényelnek javulást”, a hátvéd David Luiz pedig helyesnek nevezte, ha valaki „tüntet a jogaiért”. Az új csillag, Neymar az egyik közösségi portálon azt fejtegette: az ő anyagi helyzetében demagógiának tűnhet, hogy magasba emeli a tüntetők zászlaját. Ám emlékszik, hogy szülei mennyit dolgoztak, hogy eltartsák őt és testvérét. „Mindig hittem abban, hogy egyszer utcára vonulunk a jobb közlekedésért, oktatásért, egészségért, biztonságért, már csak azért is, mert ez a kormány kötelessége.”

Zavargások Recife városában