Magyarország damaszkuszi nagykövete szerint a 2011. tavaszi kormányellenes tüntetések elfojtására alkalmazott karhatalmi-katonai erőszak volt az, amely nyomán fordulatot vettek a szíriai események. Amelyek ma már túlnőttek egy polgárháborún, a közel-keleti országban – a vallási-etnikai törésvonalak mentén – immár roppant veszélyeket rejtő, regionális konfliktus dúl.

Mint emlékezetes, a magyar nagykövetség Damaszkuszban tavaly decemberig tartotta magát. Akkor már olyan kritikussá vált a biztonsági helyzet, hogy a külképviselet evakuálása mellett döntöttek. Igaz, Budai szavaiból ki lehet érezni, hogy ő maradt volna. A szír fővárosban a magyar nagykövetség a Mezze kerületben található, ennek közelségében fut a Libanonba vezető autópálya. Pár száz méterre található egy katonai reptér, amelyet gyakran lőttek a felkelők is.

– A szír rezsimnek is fontos volt, hogy legyenek a külvilággal csatornái. S jó is volt, hogy létezett a magyar misszión keresztül ez a csatorna. Hasznosnak bizonyult konzuli, de más kommunikációs ügyekben is – tette hozzá Budai. Amikor múlt decemberben a magyar külügyi vezetés a damaszkuszi képviselet ideiglenes bezárása mellett döntött, az EU-s tagállamok közül már csak a csehek maradtak. – Azt se felejtsük el, hogy egy éven át Magyarország képviselte a többi között Nagy-Britanniát, Kanadát és Ausztráliát. Több letartóztatott személyt sikerült úgymond kikönyörögnünk a szír börtönökből – tette hozzá az 59 éves karrierdiplomata, aki korábban Dél-Afrikában és Kenyában volt nagykövet.

A több mint három évtizedes külügyes pályafutását a New York-i ENSZ-képviseleten kezdett Budai napi kapcsolatban áll a damaszkuszi nagykövetség helyi alkalmazottaival, akik gondját viselik az épületnek. Az egyébként sértetlen, fosztogatások sem történtek – mondta a szíriai eseményeket a libanoni fővárosból, Bejrútból követő, de a napokban Budapesten járt nagykövet. Amikor hét hónappal ezelőtt Budaiék eljöttek Damaszkuszból, még mintegy hetven – Szíriában élő, döntő többségükben odaházasodott – magyar állampolgárról tudtak. A külügy ugyan folyamatosan felszólított minden érintettet a távozásra, a nagykövet azonban megérti, hogy nehezen mozdul az, akit egész élete, egzisztenciája odaköt. Szírián belül tavaly tavaszig viszonylag normálisan lehetett mozogni, de az Aleppóban és Homszban kitört lázadások ezt is gyökeresen megváltoztatták.

Amikor 2012. április végén Deir-iz-Zorban elrabolták a múlt héten kiszabadult két magyar mérnököt, az iraki határhoz közel fekvő városba Budai csak külön engedéllyel, az ottani kormányzó személyes felelősségvállalásával juthatott el. Az Eufrátesz partján fekvő településre Budait elkísérte egy a vállalathoz tartozó szír szakember. Több mint egy hónapot töltöttek ott a TEK munkatársaival, majd a nagykövet később is visszament hosszabb időre. A helyzetet bonyolította, hogy sivatagos, törzsi területről van szó, ráadásul az iraki határ porózus: számos fegyveres csoport szivárog át a túloldalról is. Arról nem is szólva: az idegent rögtön kiszúrják. Ez lényegében a „vadkelet”, ahol a beduin fegyveres csoportok egymással is gyakran keverednek tűzharcba. – Európai fejjel nehéz felfogni azokat a körülményeket, amelyek fogva tartás nélkül is uralkodnak ezeken a területeken – mondta a nagykövet, hozzáfűzve, hogy a külügyi tárca a TEK-kel egyeztetve szintén köveket mozgatott meg a két magyar kiszabadítása érdekében.

Szíriára nosztalgiával gondol annak ellenére, hogy nemegyszer keveredett – megfogalmazása szerint – nem kontrollálható szituációba. – A veszély igazából mindig utólag tudatosul, amikor végiggondolod, hogy mi mindenen mentél át – mondta Budai. Mégsem tartja magát „frontembernek”. A szíreket roppant vendégszeretőnek, a külföldiekkel segítőkésznek, a kereskedelemben nagyon rugalmasnak ismerte meg. A politikában viszont hiányzik a kompromisszumkészség: ez jól látható azon, hogy az ellenzék képtelen közös nevezőre jutni. Amikor azt tudakolják tőle, „mi a helyzet Szíriában?”, gyakran idézi egyik damaszkuszi ismerősét, aki hasonló kérdésre azzal szokott felelni: „Nem tudom, de egyre többen beszélnek magukban.” Ami azt jelenti, hogy valami nagyon nem stimmel az országban.