Most már eufória nélkül
Plexifallal védett pódiumra lépésekor észrevehette, hogy a beszédére meghívott négyezer prominens vendég közül egyetlen férfi sem viseli már a sajátját. A kalapról elfeledkezett hölgyvendégek pedig csákót hajtogatnak maguknak, hogy el ne ájuljanak. Legalábbis idő előtt ne...
Obama lezserségének előzménye van: Angela Merkel német kancellár néhány perccel korábbi beszéde végén letegezi, Baracknak szólítja, majd jobbról-balról arcon csókolja az amerikai elnököt. Így az egész „kalitkába zárt” esemény a barátságosság jegyében telhetett, attól az „apróságtól” eltekintve, hogy berliniek milliói nem láthatták az amerikai elnök beszédét. Pedig azt végre Európa egyik legismertebb szabadságjelképének tövében mondhatta el, csak néhány méterre attól a helytől, ahol elődje, Ronald Reagan 1987-ben felszólította Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt a Brandenburgi kapu megnyitására.
Obama már 2008-ban, elnökjelöltként szeretett volna épp innen szólni a németekhez, akkor azonban Merkel azzal utasította el stábja kérését, hogy egy szimbólumokkal ennyire telített történelmi helyszín nem használható kampánycélokra. A német közönség viszont nem fogadta kisebb ovációval Obamát a Győzelmi oszlopnál sem, mindenmondata után „rocksztárként” ünnepelték.
Ezért is sajnálják annyian, hogy karizmája most kizárólag a kiváltságosokig érhetett. A meghívottakon kívül élőben még annak sem volt esélye megpillantani az államfőt, aki a szerdai elnöki programhelyszínek közelében lakik. – Nem értem, hogy mi miért nem láthatjuk őt – méltatlankodik szerda délelőtt az Unter den Linden fasoron nézelődő, 56 éves düsseldorfi J. Walter, aki családjával ezen a héten tölti berlini szabadságát. „Ott voltunk 2008-ban is, amikor beszélt. Közvetlen volt, szimpatikus. Annyira emberközeli. Most meg a reptérről úgy vitték a Ritz-Carlton Szállodába az elsötétített autójában, hogy még csak nem is a főbejáraton jutott a lakosztályába.”
Merkel kormánya ki akart tenni magáért, nemcsak az Obama család biztonsága érdekében, hanem vendéglátóként is. – Azt sajnos nem árulhatom el, hogy pontosan ki bízott meg ezzel a feladattal két hónapja. Azt viszont igen, hogy a Kennedy elnöknek ötven évvel ezelőtt kínált borokat kellett beszereznem amai Obama-vacsorához– mondja a berlini Palace Hotel Michelin-csillagos éttermének chef sommelier-je. Gunnar Tietz azonban hiába kereste fel az összes németországi bortermelőt és -szakértőt, mind ugyanazzal küldte el: a „Kennedy-borokból” már sehol nem fog találni...
Obama ismét kinyilvánította: amíg nukleáris fegyverek léteznek a világon, addig nem jöhet el a béke. – A szabad világ győzött, de a küzdelem még nem ért véget – mondta beszédében az amerikai elnök. Nukleáris világégéstől már nem kell tartani, de nem vagyunk biztonságban, amíg atomfegyverek vannak – tette hozzá, tárgyalásokat ajánlva Oroszországnak arról, hogy szereljék le akár minden harmadik nukleáris robbanótöltetet. Célnak nevezte Irán és Észak-Korea nukleáris fegyverkezésének megakadályozását. 2016-ra, elnöksége záróévére csúcstalálkozót szerveznek Washingtonban az általános leszerelésről. Obama a világgazdaság motorjának nevezte az USA és az EU közötti áruforgalmat, a most induló szabad kereskedelmi tárgyalások kapcsán. Szólt terrorizmusról, éhező gyerekekről, járványokról, és szót emelt a bevándorlók, ahogyan a melegek és leszbikusok jogai mellett is. A tömegből érkező cinikus hangok ekkor már csak a globális felmelegedés felemlegetését hiányolták. De szóba került az is, generációnk közös felelősségével. Beszéde, amelynek vége felé régi kampányígéretéről, Guantánamo bezárásáról emlékezett meg, alapos volt, de az eufória hiányzott ezúttal. Igaz: történelmet írni még a legnagyobbaknak is csak ritkán lehet. John F. Kennedynek is csak „akkor és ott” sikerült német földön, amikor 50 éve, a többezres nyugat-berlini tömeg előtt azt mondta: „Ich bin ein Berliner”.
Adatgyűjtési ügy: minden a régiben?
Magasabb fokozatba kapcsolt a Fehér Ház és az amerikai titkosszolgálatok „offenzívája”: arról próbálják meggyőzni az amerikaiakat, legális és nem túlzott a telefonforgalom megfigyelése, illetve az internetes adatgyűjtés, amelyet végeznek. Hétfőn maga az elnök vette védelmébe egy interjúban a PBS tévécsatornán a programot, mely szerinte teljesen átlátható. És ismét biztosította a nézőket: senki nem hallgatja le az amerikaiak beszélgetéseit, az Edward Snowden által leleplezett programok pedig már több terrorcselekményt meghiúsítottak.
Kedden Keith Alexander, a digitális adatgyűjtésre szakosodott titkosszolgálat, az NSA vezetője vett részt a témában tartott első nyilvános kongresszusi meghallgatáson. Itt elmondta: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta több mint 50 terrorcselekményt hiúsítottak meg ezek a programok, és ezek közül tíz az Egyesült Államokat is érintette. Két példát is említett. Megakadályozták, hogy két San Diegó-i férfi pénzt juttasson az al-Kaida szomáliai tagjainak, egy másik meghiúsult terv pedig a New York-i tőzsde felrobbantásáról szólt.
Alexandert egyébként nem fogadták barátságtalan és kemény kérdések: mind a republikánus, mind a demokrata honatyák többsége védelmébe vette a titkosszolgálat módszereit – jelentette a Reuters. – Amikor elül a botrány, feltehetően minden marad a régiben. Nem úgy tűnik, mintha lenne itt egy jelentős koalíció, amely változtatni akar a dolgokon – mondta a hírügynökségnek Darrell West, a Brookings Intézet munkatársa. (K. A.)
