Putyin a szűk keresztmetszet
Megdorgálta a The Guardian brit lap David Cameron kormányfőt, amiért a G8 országcsoport észak-írországi tanácskozásának napirendjére vette Szíria ügyét. Ezzel borítékolható, hogy egyet nem értésbe fullad a csúcstalálkozó. Cameron már vasárnap Vlagyimir Putyin nyílt ellenkezésébe futott, amikor az orosz elnök kifejtette: a szíriai polgárháborúban mindkét oldalnak vér tapad a kezéhez, és országa semmilyen törvényt nem sért azzal, hogy fegyvert szállít „Szíria legitim kormányának”. Hétfőn Moszkva hivatalosan is közölte: nem látja szükségét annak, hogy Szíriában repülési tilalmi zónát (légtérzárat) hozzanak létre. Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő szerint ez az intézkedésről döntők szándékával ellentétes hatást váltana ki. Azt is közölte az MTI jelentése szerint, hogy Moszkva nem szeretné, ha a líbiai konfliktushoz hasonlóan oldódna meg a szíriai válság, azaz külső fegyveres beavatkozással. William Hague brit külügyminiszter eközben kifejtette: a szíriai válságnak csak politikai megoldása jöhet szóba, mivel ha bármelyik fél katonailag győz, az a szíriai állam összeomlásához vezetne. A BBC elemzője pesszimista azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e a jelenlegi helyzetben lendületet adni a következő hetekre tervezett genfi béketárgyalásoknak. A CNN pedig arról tudósított hétfőn hírszerzési értesülésekre hivatkozva, hogy az al-Kaidához kötődő szíriai al-Nuszra Frontot tartják a világ legjobban felszerelt terrorszervezetének. Ez pedig az Aszad-rendszer elleni lázadók oldalán küzd. Egyre több szó esik elemzői körökben arról, hogy a libanoni síi ta Hezbollah és Irán, valamint a másik oldalon a szunnita Szaúd-Arábia és Katar, illetve a Nyugat „kiszervezett háborút” vív Szíriában. Haszan Rohani megválasztott iráni elnök hétfőn óvott a külföldi beavatkozástól Szíriában. Eközben a The Independent on Sunday épp arról írt, Teherán az Iráni Forradalmi Gárda 4000 katonáját küldi Szíriába. Szíria úgy értékelte a tényt, miszerint Mohamed Murszi egyiptomi elnök megszakította a kapcsolatot Damaszkusszal: Kairó csatlakozott az „amerikai–izraeli összeesküvéshez”.
A képlékeny és bonyolult helyzet meghatározta Barack Obama amerikai elnök és Putyin találkozóját. A hétfő estére tervezett alkalomnak, amelyről lapzártánkig nem szivárogtak ki hírek, különös jelentőséget ad, hogy több mint egy éve nem találkozott a két vezető négyszemközt. Márpedig e találkozójuktól függ, írta hétfőn a Kommerszant, sikerül-e az orosz–amerikai kapcsolatokat a „leállósávból a főútvonalra terelni”. Az orosz lap emlékeztetett: Moszkva és Washington kapcsolatai az utóbbi egy évben erősen romlottak. A mélypontra januárban jutottak, amikor az amerikai törvényhozás elfogadta az úgynevezett Magnyitszkij-záradékot, amely egyebek közt megtiltotta a néhai orosz ügyvéd halálában érintett orosz tisztviselők beutazását az Egyesült Államokba. A jogszabályra válaszul az orosz duma szinte azonnal törvényben tiltotta meg, hogy a tengerentúli ország állampolgárai orosz gyermekeket fogadhassanak örökbe.
Mint várható volt, hiszen ezt a G8 ún. serpái már előkészítették, Cameron a nyolc vezető ipari hatalom kétnapos csúcstalálkozójának elején bejelentette: az Európai Unió szabad kereskedelmi tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal. A transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás évente 118 milliárd euró többletjövedelmet jelent az uniós gazdaságnak és 125 milliárdot az amerikainak.
Megérkezésekor Obama azt mondta Belfastban: a politika szította megosztottság lehetetlenné teszi a társadalmi szintű együttműködést, és éppen az adja az Észak-Írországban elért megbékélés jelentőségét. Az amerikai elnök tizenéves fiatalokból álló közönség előtt mondott beszédet, méltatva a katolikus és a protestáns közösség által az elmúlt 15 évben megtett utat.
Fehérítik az adóparadicsomokat
Az adóelkerülés elleni harcban komoly előrelépést vár a nagyhatalmak észak-írországi találkozójától a brit miniszterelnök. David Cameron a G8-ak elé viszi az adóparadicsomként nyilvántartott országokkal kötendő, az átláthatóságot, az ügyféladatok cseréjét és a folyamatos információáramlást elősegítő intézkedéscsomagját. A téma rendre felbukkan a nagyhatalmak soros tanácskozásain, de az összehangolt cselekvés eddig nem igazán volt jellemző. Most Cameron megadta a kezdőlökést azzal, hogy a hét végén megegyezett a brit tengerentúli területekkel és a korona alá tartozó területekkel az információszolgáltatás kérdésében. A globális méretekben évi háromezermilliárd dollárt is meghaladó „adóoptimalizáció” visszaszorítása érdekében a kormányfő komoly haladást ért el.
Rábírta a tizennégy brit kötődésű országot: csatlakozzanak az adóügyi kölcsönös együttműködési megállapodáshoz, amely a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) égisze alatt született, és már több mint félszáz aláírója van. Abba azonban Cameron sem szólhat bele, hogy az olyan, adóparadicsomként kezelt országok, mint a Brit-Virgin-szigetek, Bermuda, Jersey vagy Guernsey milyen társasági adókulccsal csábítják magukhoz a külföldi vállalatokat. A lényeg, hogy a kifejezetten a pénzmosásra és az adóelkerülésre szakosodott cégeket kiszűrjék, ezek tulajdonosai ne maradhassanak inkognitóban.
Az érintett országok egytől egyig kifejezték ugyan együttműködő készségüket, de hogy ez valójában mennyit ér, a részletek kidolgozásakor válik világossá. A BBC forrásai szerint például a bejegyzett offshore cégek valós tulajdonosainak regisztrációja eleve akadályokba ütközik majd. Vállalták viszont az úgynevezett fedővállalkozások felderítését és tulajdonosaik felfedését. Kritizálták a brit kormányt amiatt, hogy a terveit nem egyeztette a vállalkozások érdekképviseleteivel.
Adóügyi szakértők szkeptikusak az adatcsere folyamatosságát és mélységét illetően, szerintük az adóparadicsomok, ahogy eddig, úgy ezután is megtalálják a módját annak, hogy a számukra fontos ügyfelek adatait diszkréten kezeljék. Az adatáramlás részleges marad, kifejezett kérésre szolgáltatnak csak ki ügyfél-információkat – vélik.
A nagykapukat kiskapukká szűkítik, de az áthaladást kategorikusan nem tiltják meg – és már ez is komoly eredménynek számít. Az adóelkerülés igazi kárvallottjai a Christian Aid segélyszervezet felmérése szerint a fejlődő országok: onnan az évi 150 milliárd dollárt is elérheti a helyi adóhatóságok elől külföldön elrejtett összeg nagysága. (Kriván Bence)
